Mi minősül személyi jellegű kifizetésnek a Kisvállalati adó alapjának meghatározásakor?

Békési Gabriella

Számviteli szakértő •  Mérlegképes könyvelő• Adótanácsadó• Okleveles Forgalmiadó-szakértő• Okleveles Jövedelemadó-szakértő• Minősített Nemzetközi Adószakértő

Kategóriák

Legfrissebb cikkek

Címkék

Mi minősül személyi jellegű kifizetésnek a Kisvállalati adó alapjának meghatározásakor?

Mi minősül személyi jellegű kifizetésnek a Kisvállalati adó alapjának meghatározásakor?

Személyi jellegű kifizetések (minimumadóalap)


A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimumadóalap).


Nem képezi az adó alapját a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.


Személyi jellegű kifizetésnek az a személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
(a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben.

 

A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.

 

A személyi jellegű kifizetések köre (a minimumadóalap részeként) magában foglalja a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatásokat és a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.

 

Járulékalapot képező jövedelem a hatályos szabályok szerint:


•   az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap számításnál figyelembe vett jövedelem,

  a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,

  a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,

•   a felszolgálási díj,

  az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

 

Az előzőektől eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőlegmegállapítási kötelezettség nem keletkezik,
az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes
munkaidőben alkalmazásban állókról közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy

a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt jövedelem, ha az nem éri el az alapbért vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állókról közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet.

CÍMKÉK:

arany tax logo

Hírlevél-feliratkozás

Iratkozz fel hírlevelünkre, és legyél az elsők között, akik értesülnek új tartalmainkról!

Felratkozásal elfogadod az Adatlezelési tájékoztatónkat.

HAMAROSAN INDUL!

Adó Magyarázatok & Esettanulmányok Platformunk

ahol adónemenként vizsgálunk meg komplex eseteket és aktuális kérdéseket. Ha szeretnél naprakész lenni a legfrissebb adózási tippekkel, trükkökkel és esettanulmányokkal, most itt az idő, hogy csatlakozz!