KIVA létszámfeltétel 2025 – mikor választható a kisvállalati adó?

Létszámfeltétel

A kisvállalati adó (KIVA) régóta a magyar kis- és középvállalkozások egyik kedvenc, egyszerűsített adóneme. Noha a kedvező 10 %-os – adókulcs önmagában csábító, a belépés nem automatikus: a törvény három pénzügyi mutatót és egy létszám kritériumot szab meg. E cikkben kizárólag az utóbbival, az átlagos statisztikai állományi létszám szabályrendszerével foglalkozunk, mert ez az a feltétel, amelyet a gyakorlatban a legtöbbször értelmeznek félre.

Jogszabályi háttér

A KIVA szabályait a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza. A törvény 16. § (2) bekezdése írja elő, hogy a kisvállalati adóalanyiság választásának évét megelőző adóévben az adózó – a kapcsolt vállalkozásokkal együtt számított – átlagos statisztikai állományi létszáma várhatóan nem haladhatja meg az 50 főt . A fogalom definícióját ugyanitt, a 2. § 1. pontban találjuk: átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerint meghatározott állományi létszám;

Fontos megjegyezni, hogy a kilépési feltétel ennél megengedőbb: a KIVA-alanyiság csak akkor szűnik meg automatikusan, ha az átlaglétszám – már a KIVA időszakában – meghaladja a 100 főt. 

Ahhoz tehát, hogy választhassuk a kivá-t a létszámnak a megelőző adóévben 50 főnek vagy ez alatt kell lennie. Tehát az 50 fő még megengedett.

Hogyan kell a KIVA belépéshez ezt a létszámfeltételt teljesíteni?

• az átlagos statisztikai állományi létszámra lesz szükségünk,
• figyelnünk kell arra, hogy a kapcsolt vállalkozások létszám adatait össze kell számítani,
• az adóévet megelőző adóév adataira lesz szükségünk, amit lehet hogy csak megbecsülni tudunk.

Az „50 fős” szabály a gyakorlatban – hogyan kell helyesen kiszámolni a létszámot?

1. Mit jelent pontosan az „átlagos statisztikai állományi létszám”?

Az „átlagos statisztikai létszám” nem egyszerűen az év végén foglalkoztatott dolgozók száma, hanem egy egész évre vetített, napi bontású adatok alapján számított mutató. Az alapját a KSH hivatalos útmutatója adja, amely részletes szabályokat tartalmaz arra nézve, hogyan kell a dolgozók számát figyelembe venni.

A számítás két lépésből áll:

• Először minden hónapban meg kell határozni, hány fő dolgozott naponta. A hónap összes naptári napjára vonatkozó adatokat össze kell adni – beleértve a hétvégéket és ünnepnapokat is. Ezekre a napokra a megelőző munkanap létszámát kell beszámítani.

• Ezután a havi napi létszámösszeget el kell osztani az adott hónap naptári napjainak számával. Így kapjuk meg az adott hónap átlagos létszámát.

Ha mind a 12 hónap átlaglétszámát kiszámoltuk, ezeknek az egyszerű számtani átlaga adja az éves átlagos statisztikai létszámot.

Fontos! A törvény szerint a belépés feltétele, hogy ez az érték ne haladja meg az 50 főt. Tehát ha például a számítás végeredménye 50,0 az még megfelelő. Ugyanakkor a 0,5-re vagy afölé végződő értékeket felfelé kell kerekíteni, így például egy 50,5-es érték már 51-nek minősül, ami kizárja a KIVA választását.

2. Kik számítanak bele a létszámba – és hogyan?

A KSH útmutatója nemcsak a számítási módot határozza meg, hanem azt is, hogy kik tartoznak bele a statisztikai létszámba, és milyen súllyal. Ez különösen fontos, mivel a részmunkaidőben vagy időszakosan dolgozó munkavállalók eltérően számítandók.

Például:

• A részmunkaidőben foglalkoztatottakat arányosan kell beszámítani. A havi 60 óránál kevesebbet dolgozók gyakran csak töredékrészt jelentenek egy főként.

• A megbízási szerződéses dolgozók, illetve a gyermekgondozás miatt távollévők nem minden esetben számítanak be automatikusan – csak akkor, ha megfelelnek az útmutatóban meghatározott feltételeknek.

Ezért nem elegendő „saccolni” vagy egyszerűsített nyilvántartást vezetni. A pontos számítás előfeltétele a precíz bér- és munkaügyi nyilvántartás, hiszen a NAV ellenőrzés során a létszámra vonatkozó számítások is vizsgálat alá kerülhetnek. Érdemes minden számítást dokumentálni, és a KSH útmutató alapján visszakövethető módon alátámasztani.

📊 Példatábla: Januári napi létszámadatok és havi átlag számítása

🧮 Kiegészítő információk:

• Pihenőnapokra és munkaszüneti napokra (pl. január 1.) mindig az azt megelőző munkanap létszámát kell figyelembe venni.

• A minden napra számított napi létszámokat össze kell adni, majd el kell osztani a hónap naptári napjainak számával – januárban ez 31.

Ha mind a 12 hónap hasonló módon kiszámított havi átlaga megvan, akkor ezekből kell kiszámítani az éves átlagos létszámot. Például:

A kapcsolt vállalkozások létszámának beszámítása

A kisvállalati adóalanyiság létszámfeltételének vizsgálatakor nemcsak a saját cég dolgozói számítanak. A KIVA törvény 16. § (3) bekezdése kimondja, hogy a statisztikai létszám megállapításakor a kapcsolt vállalkozások munkavállalóit is figyelembe kell venni, vagyis a létszámokat össze kell adni.

De mit is jelent pontosan, hogy „kapcsolt vállalkozás”?

A törvény e fogalmat a társasági adóról szóló törvény (Tao.) 4. § 23. pontjára hivatkozva határozza meg. Kapcsolt vállalkozásnak minősül többek között az a társaság:

• amelyben többségi befolyás áll fenn,

• amely ugyanazon személy vagy szervezet irányítása alatt áll,

• vagy ahol azonos a vezető tisztségviselő.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha egy vállalkozás olyan cégcsoport tagja, amelyhez több kapcsolt társaság tartozik, akkor a KIVA-ba történő belépéskor nem elegendő csupán a saját cég HR-adatait vizsgálni. Helyette meg kell nézni:

• a saját vállalkozás előző adóévi átlagos statisztikai létszámát,

• valamint a kapcsolt vállalkozások legutóbbi, beszámolóval lezárt üzleti évének adatait.

Ez utóbbi különösen fontos, mivel előfordulhat, hogy a kapcsolt vállalkozás más mérlegfordulót alkalmaz, így az átvett létszámadat időben eltérő lehet a saját számításhoz képest. Ha ezek az eltérések nincsenek pontosan felmérve, az téves belépési jogosultság megállapításához vezethet.