Katából átalányadóba – határidők, értékhatárok

Átalányadóval kapcsolatos tudnivalók

Frissítve: 2022.08.25.

Változtak a határidők!

Minden Katás egyéni vállalkozó 2022. október 31-ig nyilatkozhat az átalányadó választásáról. A választásról cikkünket itt találjátok: https://onlineadoakademia.hu/2022/08/04/teendok-az-uj-kata-torveny-kapcsan-2022/

Ettől függetlenül már 09.01-ével visszamenőlegesen kerülünk be az átalányadó alá, tehát ha már tudjuk, hogy biztosan ezt szeretnénk választani, akkor nem kell eddig várnunk az átjelentkezéssel.

A 22T101E nyomtatvány kitöltéséről készült videóinkat megtaláljátok YouTube oldalunkon: https://www.youtube.com/channel/UCLUwpteUcZ0vj_3O18ebc5Q

Előreszámlázás – Kata

Régi katásoknak megemelkedett a bevételi keret 2022.01.01-2022.08.31 közötti időszakra 12 millió Ft-ra. Ezt sokan úgy kívánják kihasználni, hogy előre kiszámlázzák a 2022. évi bevételeiket. Ennek szerződéses feltételek között nincs akadálya, a felek a szerződést bármikor módosíthatják, s megállapodhatnak előre számlázásban. Amire itt figyelni kell, hogy az előre kiszámlázott összeg még Kata bevétel lesz, akkor is ha befolyik 08.31-éig, s akkor is ha nem. Azonban figyelni kell az alanyi adómentesség felső értékhatárára mert az 2022-ben továbbra is 12 millió Ft, vagyis ez nem emelkedett meg a Kata kerettel együtt (ami 18 millió Ft lett).

Hogyan kell kezelni az előleget az alanyi adómentes vállalkozóknál?

Az Áfa törvény 188. § (1) bekezdése alapján az alanyi adómentesség felső értékhatárába nem számít bele az előleg, hanem csak a tényleges termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke. Így alanyi adómentes vállalkozóknak nem is kell számlát kiállítaniuk az előlegről.

Ez azt jelenti a volt Katásoknak, hogy náluk a befolyt előleg összege Kata bevételt jelent, mivel a pénzforgalmi szemlélet alapján minden beérkezett bevétel bele számít a Kata keretbe, azonban számla hiányában ez nem kerül bele az alanyi adómentesség értékhatárába. Amikor a katás átlép átalányadóba, és teljesül az ügylet, akkor kell a végszámlát a teljes összegről kiállítania, de ebben a számlában tájékoztató adatként feltüntetheti, hogy a teljes vételárból mekkora összeg lett korábban már kifizetve előlegként. Ez az előleg összeg így már az átalányadós időszak alatt fogja növelni az alanyi adómentesség keretét.

Példa:

Katás vállalkozó 2022. augusztus 10-én előleget kap megrendelőjétől 3 millió Ft összegben. Erről számlát nem kell kiállítani, de a Kata bevételébe bele számít.

2022. szeptember 25-én teljesül az ügylet, ekkor számol el a megrendelőjével, aki kifizeti neki a fennmaradó 1,5 millió Ft-ot. Ekkor kell a már átalányadós vállalkozónak kiállítania a számlát a teljes 4,5 millió Ft-ról (melyben feltüntetheti, hogy 3 millió Ft-ot már előlegként átvett, így a fizetendő összeg 1,5 millió Ft). Ekkor, a végszámla teljesítési időpontjával kerül be a teljes 4,5 millió Ft a vállalkozó alanyi áfamentes értékhatárába. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a vállalkozó év közben átlépi a 12 millió Ft-os értékhatárt, mert nem mindegy milyen dátummal és összeggel teszi meg ezt, vagyis mikor kell kiállítani az első számláját áfásan.

Az átalányadózás időszakában kapott 1,5 millió Ft számít csak bele az átalányadó bevételi összegébe és értékhatárába.

Az egyéni vállalkozók átalányadózásának új szabályai

2022. január 1-jétől egyszerűbbé válnak az egyéni vállalkozók átalányadózásra vonatkozó szabályai.

A módosításokat a Magyar Közlöny 2021/106. számában kihirdetett  2021. évi LXIX. törvény  tartalmazza.

Az átalányadó lényege az igazolás nélkül elszámolható költséghányadban rejlik. A törvénymódosítás értelmében 2022. január 1-jétől csak a tevékenység TEÁOR és TESZOR besorolása lesz a meghatározó tényező.

80 százalék költséghányadot alkalmazhatnak azok a következő tevékenységet folytatók:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41,42)

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása

(TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

90 százalék költséghányadot alkalmazhatnak azok a következő tevékenységet folytatók:

a) élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);

b) iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);

c) zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);

d) hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);

e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);

f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);

g) egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);

h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);

i) gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);

j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

Kiskereskedelmi tevékenység az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó.

A törvénymódosítás adómentességet is tartalmaz. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a 4.48. alponttal egészül ki, amelynek értelmében adómentes lesz az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem. Tehát nem a bevételre, hanem a bevétel törvény által elismert költséghányaddal csökkentett részére (jövedelem) vonatkozik a mentesség.

Az adómentesség érinti az adóelőleg megállapítását, megfizetését is. A 2022. január 1-jétől hatályba lépő új szabályozás értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozónak mindaddig nem kell adóelőleget megállapítania, ameddig az adóelőleg alapja (bevétel – bevétel x átalányköltség százaléka) nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.”

Az átalányadó alap összevonásra kerülő jövedelem marad, amelyet továbbra is a bevételnek az elismert átalányköltségekkel csökkentett összegében kell megállapítani (bevétel – bevétel x átalányköltség százalék).