Hogyan állapítjuk meg a belföldi illetőséget?
- Főoldal
- -
- Tudástár
Békési Gabriella
Számviteli szakértő • Mérlegképes könyvelő• Adótanácsadó• Okleveles Forgalmiadó-szakértő• Okleveles Jövedelemadó-szakértő• Minősített Nemzetközi Adószakértő
Kategóriák
Legfrissebb cikkek
Címkék
Hogyan állapítjuk meg a belföldi illetőséget?
Hogyan tudjuk meghatározni, hogy egy magánszemélynek hol lesz belföldi illetősége?
A kettős adóztatási egyezményeket a hazai joggal, magánszemély esetén a személyi jövedelemadó törvénnyel együtt kell alkalmazni.
- Amennyiben van Magyarországnak az adott állammal kettős adóztatási egyezménye, akkor mindig a kettős adóztatási egyezménynek a rendelkezései élveznek elsőbbséget. Ez azt jelenti, hogy akármit mond a személyi jövedelemadó törvény, azt a kettős adóztatási egyezmény felülírja. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell a személyi jövedelemadó törvénynek a rendelkezéseit alkalmazni, hanem ha ellentétes rendelkezést tartalmaz a kettős adóztatási egyezmény, akkor ezt kell figyelembe venni, mert felülírja a belső jogot.
- Azonban ha nincsen egyezmény, akkor viszont kizárólag csak a belső jogi szabályokat tudjuk alkalmazni. Tehát adott esetben ilyenkor a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint kell megnéznünk azt, hogy hol van az adott magánszemélynek az illetősége.
Mit mond a belföldi illetőség tekintetében a személyi jövedelemadó törvény?
A személyi jövedelemadó törvény gyakorlatilag felállít egy kritériumrendszert, és azt mondja, hogy az a magánszemély lesz belföldi illetőségű Magyarországon, aki magyar állampolgár, de nem csak a magyar állampolgárok, hanem azok az uniós polgárok is, akik 183 napot meghaladóan tartózkodnak Magyarországon. Van egy további kategória, aki szintén belföldi illetőségű lesz, méghozzá a letelepedett, vagy hontalan személyek. Ők a harmadik országos polgárok, se nem magyar állampolgár, se nem uniós polgár. Azonban az ő esetükben ahhoz, hogy Magyarországon tevékenykedjenek, tartózkodási, illetve letelepedési engedélyre lesz szükségük. Akik ezt az engedélyt megszerzik, ők szintén belföldi illetőségűek lesznek az SZJA törvény vonatkozásában. (Változás: 2024. szeptembertől azok lesznek belföldi illetőségűek, akik huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkeznek.)
Ebből látszik, hogy az, hogy valaki magyar állampolgár, az még nem jelenti azt, hogy ő mindenképpen belföldi illetőségű, vagy fordítva, ha valaki belföldi illetőségű, az nem jelenti azt, hogy csak magyar állampolgár lehet, hanem lehet akár uniós polgár vagy harmadik országos magánszemély is.
Amennyiben szeretnél a témában további információt szerezni, olvasd el cikkünket: Adóügyi illetőség
Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődésed, és nem szeretnél az interneten további felesleges időt tölteni kérdéseid megválaszolására, fordulj hozzánk bizalommal, hogy segíthessünk a nemzetközi adótanácsadás-ban.
CÍMKÉK:
Hírlevél-feliratkozás
Iratkozz fel hírlevelünkre, és legyél az elsők között, akik értesülnek új tartalmainkról!
Felratkozásal elfogadod az Adatlezelési tájékoztatónkat.
HAMAROSAN INDUL!
Adó Magyarázatok & Esettanulmányok Platformunk
ahol adónemenként vizsgálunk meg komplex eseteket és aktuális kérdéseket. Ha szeretnél naprakész lenni a legfrissebb adózási tippekkel, trükkökkel és esettanulmányokkal, most itt az idő, hogy csatlakozz!