Fel- és összeszerelés – esettanulmány

Hogyan tegyünk különbséget fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló közösségen belüli termékértékesítés és egy közösségen belüli termékértékesítés között

Egy magyar Kft., amely havi Áfa-bevallásra kötelezett, 2024. szeptember 2-án egy 15.000 € (nettó) értékű gyártósort vásárolt egy német adóalanytól. A megvásárolt gyártósor összeszerelését a magyar Kft., azaz a vevő maga végezte el Magyarországon. Fontos tényező, hogy a német eladónak nincs Magyarországon gazdasági célú letelepedése. A külföldi társaság kiállította a számlát 2024 szeptemberében, de a magyar vevő a szeptember havi Áfa-bevallás benyújtásának határidejéig, vagyis 2024. október 20-ig nem kapta kézhez.

Kérdések:

1. Melyik szabályt kell alkalmazni az Áfa törvény szerint a teljesítési hely megállapítása során: az általános vagy a különös szabályt?
2. Hol lesz a teljesítési hely?
3. Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Mennyi lesz a fizetendő adó összege? (1 € = 390 Ft)
4. Mikor tudja a magyar Kft. az adólevonási jogát érvényesíteni, és milyen feltételekkel?

1. Az Áfa törvény általános vagy különös szabályának alkalmazása:

Az Áfa törvény 32. §-a kimondja, hogy amennyiben a termékértékesítés fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés, akkor a teljesítési hely az, ahol a terméket ténylegesen összeszerelik. Ennek azonban az az alapvető előfeltétele, hogy az összeszerelést ne a vevő, hanem az eladó vagy az eladó javára egy harmadik fél végezze. Jelen esetben azonban a magyar Kft., azaz a vevő maga végezte az összeszerelést, így az Áfa tv. különös szabálya nem alkalmazható. Ebben az esetben tehát az Áfa törvény általános szabályát kell alkalmazni a teljesítési hely megállapítása során.

32. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, és az értékesített termék olyan fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, amelyet az értékesítő maga vagy – javára – más végez, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem vagy nem, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék fel- vagy összeszerelése, illetőleg annak üzembe helyezése történik.

2. A teljesítési hely meghatározása:

Mivel a ügylet két EU-s adóalany – egy magyar és egy német – között zajlik, és a termék eladása közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, a közösségen belüli termékértékesítésre és beszerzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Áfa törvény 50. §-a alapján a teljesítési hely a célország elve szerint Magyarország lesz, hiszen a német eladónak nincs gazdasági célú letelepedése Magyarországon.

3. alfejezet Teljesítés helye termék Közösségen belüli beszerzése esetében 

    Általános szabály 

50. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.

3. Adófizetési kötelezettség keletkezése:

Az Áfa törvény 19. § és 143. § (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettség az ügyfél számára a számla kibocsátásakor keletkezik (Áfa törvény 63. § (1)).

Mivel a számla a szeptember havi Áfa-bevallás benyújtási határidejéig (2024. október 20-ig) nem érkezett meg a magyar Kft.-hez, az adófizetési kötelezettség legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján, azaz 2024. október 15-én áll be.

Ez alapján a magyar Kft.-nek a 2024. november 20-ai esedékességű októberi Áfa-bevallásában (2465) kell megfizetnie az Áfát, amely az alábbiak szerint számítandó ki:

15.000 eur × 390 Ft ×0,27=1.579.500 Ft

A fizetendő adó összege tehát 1.579.500 Ft (1.580 ezer Ft).

    19. § A 2. § b) pontja a következő eseteket foglalja magában: a) terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy az értékesítő olyan adóalanyként jár el, aki (amely) a Közösség   azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, nem részesül e tagállam azon joga szerinti adómentességben, amely tartalmában a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 282-292. cikkeinek felel meg, és akinek (amelynek) ez a termékértékesítése nem tartozik a 29. és 32. § alkalmazása alá; b) új közlekedési eszköz beszerzése; c) jövedéki terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés után jövedékiadó-fizetési kötelezettség keletkezik [a)-c) pontok a továbbiakban együtt: termék Közösségen belüli beszerzése].

   143. § (1) * Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a terméket beszerző a) adóalany, b) nem adóalany jogi személy fizeti.

   63. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

4. Az adólevonási jog érvényesítése és feltételei:

A magyar Kft. akkor élhet az adólevonási jogával, amikor a számla a rendelkezésére áll. Ez azt jelenti, hogy az adóalany jogosult levonni az Áfát az adott ügylet kapcsán, amennyiben a számla megérkezik, és azt az Áfa bevallásába be tudja állítani.

Fontos feltétel, hogy az adóalanynak adóköteles tevékenységéhez kapcsolódóan kell igénybe vennie a beszerzést, és rendelkeznie kell a számlával. Az elévülési időn belül – amely jelen esetben 5 év – bármikor élhet az adólevonási jogával, de pótlékmentesen maximum 2 éven belül teheti meg.

Ne maradj le! Iratkozz fel hírlevelünkre, és legyél az elsők között, akik értesülnek új tartalmainkról!

Hamarosan indul az exkluzív Adó Magyarázatok és Esettanulmányok Platformunk, ahol adónemenként vizsgálunk meg komplex eseteket és aktuális kérdéseket. Ha szeretnél naprakész lenni a legfrissebb adózási tippekkel, trükkökkel és esettanulmányokkal, most itt az idő, hogy csatlakozz!