Egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeret

Békési Gabriella

Számviteli szakértő •  Mérlegképes könyvelő• Adótanácsadó• Okleveles Forgalmiadó-szakértő• Okleveles Jövedelemadó-szakértő• Minősített Nemzetközi Adószakértő

Kategóriák

Legfrissebb cikkek

Címkék

efo munka

Egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeret

Egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeret 2025 – Így számold ki szabályosan a napi létszámkeretet

Az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeretének helyes meghatározása elengedhetetlen, ha szabályosan szeretnél alkalmi munkavállalót bejelenteni. Cikksorozatunkban bemutatjuk az Efo szabályait, most pedig lépésről lépésre végigvesszük, hogyan számold ki pontosan a napi létszámkeretet.

Mi az a létszámkeret?

Az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeret helyes meghatározása kulcsfontosságú a jogszerű alkalmazás érdekében, különösen alkalmi munkavállalók foglalkoztatásakor. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkáltató egy adott napon csak meghatározott számú alkalmi munkavállalót alkalmazhat. Ezt a korlátozást a jogszabály azzal a céllal vezette be, hogy az efo ne válhasson a bejelentett munkaviszony helyettesítésévé, hanem valóban kiegészítő jellegű, alkalmi munkaformaként működjön.

 

Jogszabályi alap: Efo tv. 1. § (2)–(4a)

A napi alkalmi munkavállalói létszámkeret számítására vonatkozó szabályokat az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi LXXV. törvény 1. § (2)–(4a) bekezdései tartalmazzák. A számítás alapja a statisztikai állományi létszám és annak átlaga.

Kinek kell alkalmaznia a létszámkeretet?

Az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeret meghatározásához a napi létszámkorlátot minden munkáltatónak alkalmaznia kell, aki alkalmi munkavállalót foglalkoztat.

Mikor nem kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeretet?

  • filmipari statiszták foglalkoztatása,

  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka,

  • szociális szövetkezetek esetében.

Iskolaszövetkezetekre viszont vonatkozik a korlát, és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tagjai nem vehetők figyelembe a létszámkeret meghatározásakor.

Hogyan számítsuk ki az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeretét?

Az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeret kiszámítása az előző hat hónap statisztikai adataira épül. A napi létszámkeretet a munkáltató átlagos statisztikai állományi létszáma alapján kell meghatározni:

Átlagos főállású alkalmazottak száma Napi max. alkalmi munkavállaló
nincs főállású munkavállaló 1 fő
1–5 fő 2 fő
6–20 fő 4 fő
21 fő vagy több létszám 20%-a (kerekítve)

Az átlagos létszámot:

  • a tárgyév első vagy hetedik hónapját megelőző 6 hónap adatai alapján kell számítani,

  • újonnan alakult cég esetén a működés teljes hónapjainak átlaga alapján.

A munkáltató a napi létszámkeretet egyenlőtlenül is beoszthatja az év során – például egy nyári rendezvény idejére koncentráltan is alkalmazhat több efo-st. A ki nem használt keret viszont nem vihető át a következő évre.

Kik számítanak bele a statisztikai állományi létszámba?

Az átlagos statisztikai létszám meghatározása során nemcsak a klasszikus munkaviszonyban álló dolgozók számítanak bele. A KSH útmutató alapján ide tartozik minden olyan személy, aki a szervezet tevékenységében rendszeres és tényleges munkavégzéssel vesz részt, és akire az alábbi feltételek együttesen igazak:

Bele kell számítani:

  1. Munkaviszonyban álló munkavállalók, ha:

    • a munkaszerződés szerint folyamatos foglalkoztatásban dolgoznak,

    • legalább 6 egymást követő munkanapon át aktív munkavégzés történik,

    • havi átlagban legalább 60 munkaórát teljesítenek,

    • munkabérük eléri a minimálbér időarányos részét.

  2. Társas vállalkozók (pl. ügyvezető Kft.-ben), ha:

    • a részvételük személyes közreműködés alapján történik,

    • az aktivitás havonta több mint 60 munkaórára becsülhető,

    • és díjazásuk eléri legalább a minimálbér időarányos részét.

  3. Választott tisztségviselők, ha:

    • munkavégzésük rendszeres, legalább 60 órás havi időtartamú,

    • és az általános munkarendre (nem eseti jellegű) vonatkozó szabályokat követik.

  4. Bejelentett munkavállalók, akik valamilyen oknál fogva nem szerepelnek az aktív nyilvántartásban, de:

    • a gyakorlatban ténylegesen dolgoztak (legalább 6 egymást követő munkanap),

    • és teljesítik az egyéb feltételeket (pl. munkabér, munkaidő),

    • ilyen esetekben is be kell számítani őket, ha a tényleges munkavégzés bizonyítható.

 

 

Kik nem számítanak bele a statisztikai állományi létszámba?

Fontos, hogy az alábbi személyeket nem szabad beleszámítani az átlagos statisztikai létszámba, még akkor sem, ha valamilyen formában kapcsolódnak a cég tevékenységéhez:

  1. Önkéntesek, gyakornokok:

    • akik munkadíj nélkül, vagy

    • a minimálbér időarányos részénél alacsonyabb díjazásért dolgoznak,

    • függetlenül attól, hogy napi szinten részt vesznek a munkában.

  2. Iskolaszövetkezeti tagok (nappali tagozatos hallgatók):

    • még ha a szövetkezet szolgáltatásán keresztül folyamatosan dolgoznak is,

    • a KSH és az Efo tv. szerint nem minősülnek Mt. szerinti munkavállalónak, így nem vehetők figyelembe a létszámkeret meghatározásakor.

  3. Alkalmi munkások (efo-s jogviszonyban):

    • az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók nem számíthatók bele a létszámalapba – hiszen épp az ő számukra korlátozza a törvény a napi alkalmazható létszámot.

  4. Olyan szerződéssel foglalkoztatott személyek, akik:

    • nem érik el a havi 60 órás foglalkoztatási küszöböt,

    • vagy nem kapnak a minimálbér időarányos részének megfelelő díjazást,

    • ilyen lehet például: részmunkaidős megbízásos szerződés alacsony díjazással.

Gyakorlati tanács

Ha bizonytalan vagy abban, hogy egy adott személy beleszámít-e az átlagos statisztikai létszámba, érdemes a következő szempontokat végigellenőrizni:

Kérdés Ha a válasz IGEN, akkor beszámít
Legalább 6 egymást követő napig dolgozik?
Havi szinten eléri a 60 munkaórát?
Díjazása eléri a minimálbér időarányos részét?
A munkavégzés rendszeres, nem eseti jellegű?

 

Ha bármelyik válasz nem, akkor az illető nem számítható be az átlagos statisztikai létszámba.

Egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeret példákon keresztül

Példa 1: Egyéni vállalkozás heti 3 fő részmunkaidős alkalmazottal

Helyzet:

Egy egyéni vállalkozó rendszeresen foglalkoztat:

  • 1 főt napi 8 órában, heti 5 nap, határozatlan idejű szerződéssel,

  • 1 főt napi 4 órában, heti 3 nap (heti 12 óra),

  • 1 főt heti 10 órában eseti beugrásokkal (alkalmi szerződéssel),

  • valamint időnként 1 efo-s munkavállalót, ha megnő a forgalom.

Kérdés: Hány fő számítható be az átlagos statisztikai állományi létszámba?

Elemzés:

  • A napi 8 órás főállású dolgozó:
    – havonta legalább 160 munkaóra → ✅ beszámít.

  • A heti 12 órás részmunkaidős dolgozó:
    – havonta kb. 48 óra → ❌ nem éri el a 60 órás küszöböt, így nem számít be.

  • A heti 10 órás beugrós:
    – nem folyamatos foglalkoztatás, nincs 6 egymást követő munkanap → ❌ nem számít be.

Következtetés: Az átlagos statisztikai létszám: 1 fő
→ A napi efo-s létszámkorlát: 2 fő (1–5 fő esetén)

Példa 2: Kft. több munkarendű alkalmazottal és egy társas vállalkozóval

Helyzet:

Egy Kft. az alábbi személyeket foglalkoztatja:

  • 2 fő teljes munkaidős alkalmazott (8 óra),

  • 1 fő részmunkaidős (napi 6 órában),

  • 1 fő ügyvezető, aki társas vállalkozóként dolgozik heti 20 órában, havi 100.000 Ft díjazással,

  • 1 fő iskolaszövetkezeti nappali tagozatos hallgató heti 10 órában, számlás konstrukcióban.

Kérdés: Hány fő számítható be az átlagos statisztikai állományi létszámba?

Elemzés:

  • A 2 teljes munkaidős dolgozó:
    – folyamatos, 160+ óra/hó → ✅ beszámít.

  • A 6 órás részmunkaidős dolgozó:
    – heti 30 óra, havi 120 óra → ✅ beszámít.

  • A társas vállalkozó (ügyvezető):
    – csak heti 20 óra, havonta kb. 80 óra, de
    – díjazása nem éri el a minimálbér arányos részét → ❌ nem számítható be.

  • Az iskolaszövetkezeti hallgató:
    – jogilag nem munkavállaló, és ezt a jogszabály ki is zárja → ❌ nem számít be.

Következtetés: Az átlagos statisztikai létszám: 3 fő
→ A napi efo-s létszámkeret: 2 fő (mert 1–5 fő közötti létszámnál 2 efo-s alkalmazható naponta)

Gyakran Ismételt Kérdések az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeretéről

Kikre vonatkozik az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeret?

Minden munkáltatóra, aki alkalmi munkavállalót alkalmaz – kivéve a mezőgazdasági
és turisztikai idénymunkát, filmipari statisztákat és szociális szövetkezeteket.

Mi az a statisztikai állományi létszám?

Azok a személyek, akik legalább havi 60 órát dolgoznak, legalább 6 napot
folyamatosan, és a díjazásuk eléri a minimálbér időarányos részét –
például főállású munkavállalók vagy választott tisztségviselők.

Mikor kell újraszámolni az átlagos statisztikai létszámot?

A létszámkeret számítását félévente, azaz januárban és júliusban kell elvégezni
az előző 6 hónap adatai alapján. Új cégnél a működés első teljes hónapjainak
átlaga a mérvadó.

Mi történik, ha túllépem a napi alkalmi munkás létszámkeretet?

A napi létszámkeret túllépése jogszabálysértésnek minősül; munkaügyi ellenőrzéskor
bírságot vonhat maga után. Ezért kulcsfontosságú a statisztikai létszám pontos
nyilvántartása és a napi korlát betartása.

arany tax logo

Hírlevél-feliratkozás

Iratkozz fel hírlevelünkre, és legyél az elsők között, akik értesülnek új tartalmainkról!

Felratkozásal elfogadod az Adatlezelési tájékoztatónkat.

HAMAROSAN INDUL!

Adó Magyarázatok & Esettanulmányok Platformunk

ahol adónemenként vizsgálunk meg komplex eseteket és aktuális kérdéseket. Ha szeretnél naprakész lenni a legfrissebb adózási tippekkel, trükkökkel és esettanulmányokkal, most itt az idő, hogy csatlakozz!