Egyszerűsített foglalkoztatás – korlát

Békési Gabriella

Számviteli szakértő •  Mérlegképes könyvelő• Adótanácsadó• Okleveles Forgalmiadó-szakértő• Okleveles Jövedelemadó-szakértő• Minősített Nemzetközi Adószakértő

Kategóriák

Legfrissebb cikkek

Címkék

efo korlát

Egyszerűsített foglalkoztatás – korlát

Ki lehet egyszerűsített foglalkoztatott?

Az egyszerűsített foglalkoztatás efo korlátok pontos ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jogszerűen alkalmazhass alkalmi vagy idénymunkásokat.

Előző cikkünkben áttekintettük, hogy mi az egyszerűsített foglalkoztatás, milyen munkaviszony-típusokra alkalmazható (alkalmi munka, mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint filmipari statiszta foglalkoztatása), és hogyan illeszkedik ez a konstrukció a munkajog és adójog rendszerébe.

Jelen cikkünkben annak járunk utána, hogy ki alkalmazhat egyszerűsített foglalkoztatást, kik lehetnek foglalkoztatottak, és milyen jogszabályi korlátok mellett működtethető ez a foglalkoztatási forma. Megnézzük a létszám-, idő-, kereseti- és személyi korlátokat, amelyek betartása nélkül az efo-s jogviszony nem lesz jogszerű – a szabályszegés pedig akár komoly bírsággal is járhat.

Az Efo tv. szerint bárki lehet egyszerűsített foglalkoztatott, aki:

  • természetes személy,

  • nincs kizárva más jogviszony miatt (pl. hivatásos szolgálati jogviszony, egyes közszolgálati állások),

  • és nem áll olyan tilalom alatt, amely megakadályozza a munkavállalást (pl. szabadságvesztés büntetés).

Lehet tehát diák, nyugdíjas, GYED-en lévő szülő vagy másodállású is – a törvény nem zárja ki a párhuzamos jogviszonyt.

Az egyszerűsített foglalkoztatás korlát fajtái: létszám, idő, kereset

1. Egyszerűsített foglalkoztatás korlát: Idő – Meddig alkalmazható valaki efo-val?

Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik legfontosabb jellemzője, hogy csak rövid időtartamú, nem rendszeres munkákhoz vehető igénybe. A jogszabály szigorú időkorlátokat határoz meg annak érdekében, hogy az efo ne váljon egyfajta „álmunkaidős” konstrukcióvá. Ezek a szabályok munkáltatónként és munkavállalónként külön-külön értelmezendők.

Az időkorlát minden esetben egy munkáltató és egy munkavállaló viszonylatában értendő:

  • Alkalmi munka esetén (filmipari statiszta is):

    • max. 5 egymást követő nap,

    • egy hónapban 15 nap,

    • egy évben 90 nap.

  • Idénymunka (mezőgazdasági vagy turisztikai):
    • egy évben legfeljebb 120 nap ugyanazon felek között.
  • Idénymunka (mezőgazdasági vagy turisztikai) és alkalmi együttes alkalmazása esetén:

    • egy évben legfeljebb 120 nap ugyanazon felek között.

Az időkorlát vonatkozásában VÁLTOZÁS van 2025.  július 1-étől, melyről a részletes tájékoztatást IDE KATTINTVA olvashatod el! 

2. Egyszerűsített foglalkoztatás korlát: Létszám

Az egyszerűsített foglalkoztatás korlát között az első a létszámkeret. Az egyszerűsített foglalkoztatás – különösen alkalmi munka esetén – csak akkor maradhat a jogszabályi keretek között, ha a munkáltató nem lépi túl az adott napra megengedett maximális munkavállalói létszámot (Efo tv. 1.§ (2).

A szabályozás célja, hogy a munkáltató ne helyettesítse a bejelentett foglalkoztatást túlzott számú alkalmi dolgozóval. Ezért a törvény napi korlátot határoz meg az egyszerre foglalkoztatható efo-s munkavállalók számára:

  • Ha a munkáltatónak nincs főállású, Mt. (Munka Törvénykönyve) szerinti munkavállalója, akkor legfeljebb 1 fő alkalmi dolgozót alkalmazhat egy napon.

  • Ha 1–5 fő bejelentett főállású munkavállalója van, akkor a napi efo-s létszám maximum 2 fő lehet.

  • 6–20 fő bejelentett dolgozó esetén ez a szám legfeljebb 4 fő.

  • Ha a munkáltatónál 20-nál több főállású munkavállaló dolgozik, akkor a napi efo-s létszám nem haladhatja meg a létszám 20%-át.

Statisztikai létszám és az egyszerűsített foglalkoztatás korlát kapcsolata

Ez utóbbi esetben a számítás alapját a tárgyév első és hetedik hónapját megelőző hat havi átlagos statisztikai létszám képezi. Ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, akkor a működésének egész hónapjaira eső statisztikai létszámot kell figyelembe venni.

Létszámkeret felhasználása – rugalmasság a gyakorlatban

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a napi létszámkorlátot ne egyenletesen, hanem egyenlőtlenül használja fel az év során. Ez különösen előnyös lehet például rendezvényszervezők vagy szezonálisan működő vállalkozások esetén, ahol időnként megnő a munkaerőigény.

Fontos azonban, hogy az így fel nem használt létszámkeret nem vihető át a következő évre – vagyis a rendszer nem „gyűjtögethető”, csak adott naptári éven belül használható fel.

Mikor nem kell alkalmazni a létszámkorlátot?

          Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó létszám- és egyéb korlátozó szabályokat nem kell alkalmazni minden esetben. A törvény két konkrét kivételt is nevesít:

    • filmipari statiszta egyszerűsített foglalkoztatása esetén, valamint

    • szociális szövetkezetekben alkalmazott egyszerűsített foglalkoztatás esetén.

3. Egyszerűsített foglalkoztatás korlát: Kereseti korlát – Mennyit kereshet az efo-s dolgozó?

Bár az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkáért a felek szabadon állapodhatnak meg a díjazásról, bizonyos esetekben – különösen a filmipari statiszták esetén – a jogszabály napi kereseti plafont határoz meg. Ez azt a célt szolgálja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás valóban csak mellékes, kisegítő jellegű munkákra legyen alkalmazható.

Általános szabály szerint tehát az efo nem ír elő maximális bért – kivéve a filmipari statiszta esetét:

  • A statiszta napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 12%-át.

  • 2025-ben ez az összeg: 34 900 Ft (290 800 Ft × 0,12, 100 Ft-ra kerekítve).

Más foglalkoztatási típusnál a kereseti plafon szabadon megállapítható, de fontos, hogy a kifizetést minden esetben bizonyítható módon dokumentálni kell (pl. kifizetési jegyzék, nyugta, utalás).

Minimális kereseti korlát azonban van, ami a minimálbér 85%-a, garantált bérminimum esetén ez az összeg 87%.

efo kereseti korlát

Egyszerűsített foglalkoztatás 2025 – Összefoglaló a fő korlátokról

 

efo korlátok

 

Gyakran Ismételt Kérdések az egyszerűsített foglalkoztatásról

Kik foglalkoztathatnak egyszerűsített foglalkoztatással?

Az egyszerűsített foglalkoztatás bármely munkáltató számára elérhető, aki megfelel a törvényi feltételeknek. Tipikus példák: mezőgazdasági termelők, vendéglátóhelyek, rendezvényszervezők. Vannak azonban kivételek, például nem alkalmazható bizonyos állami intézményeknél.

Milyen típusai vannak az egyszerűsített foglalkoztatásnak?

Három típus létezik: alkalmi munka, idénymunka (mezőgazdasági vagy turisztikai), illetve filmipari statiszta foglalkoztatás. Mindegyik típusra eltérő szabályok és időkorlátok vonatkoznak.

Mi a különbség az alkalmi munka és az idénymunka között?

Az alkalmi munka rövid távú, eseti jellegű foglalkoztatást jelent, míg az idénymunka a szezonális tevékenységekhez kötődik, és hosszabb ideig is tarthat – például szüret vagy nyári turizmus idején.

Mennyi ideig dolgozhat valaki egyszerűsített foglalkoztatás keretében?

Ugyanazon munkáltatóval évente legfeljebb 90 napig, havonta legfeljebb 15 napig, és legfeljebb 5 egymást követő napig lehet munkaviszonyban. Az éves 120 napos keret az összes munkáltatónál végzett efo-s munkára vonatkozik összesítve.

Van-e kereseti vagy bérminimum az efo-s foglalkoztatásban?

Igen, minimálisan kifizetendő összeg van: ez a minimálbér 85%-a, garantált bérminimumos munkakör esetén 87%. Ezek az összegek 2025-ben 11.373 Ft és 13.955 Ft naponta, 8 órás foglalkoztatás esetén.

arany tax logo

Hírlevél-feliratkozás

Iratkozz fel hírlevelünkre, és legyél az elsők között, akik értesülnek új tartalmainkról!

Felratkozásal elfogadod az Adatlezelési tájékoztatónkat.

HAMAROSAN INDUL!

Adó Magyarázatok & Esettanulmányok Platformunk

ahol adónemenként vizsgálunk meg komplex eseteket és aktuális kérdéseket. Ha szeretnél naprakész lenni a legfrissebb adózási tippekkel, trükkökkel és esettanulmányokkal, most itt az idő, hogy csatlakozz!