Egyszerűsített foglalkoztatás – Alapfogalmak, jogszabályi háttér

Mi az egyszerűsített foglalkoztatás?

Az egyszerűsített foglalkoztatás egy speciális, adminisztráció- és közteher szempontból kedvező munkaviszonytípus, amelyet rövid távú, nem rendszeres munkákhoz hozott létre a jogalkotó. Célja, hogy rugalmas lehetőséget biztosítson a foglalkoztatásra mind a munkáltatók, mind az alkalmi munkavállalók számára, elsősorban idény- és alkalmi munkák esetében.

A szabályozást a 2009. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (röviden: Efo tv.) tartalmazza, mely az elmúlt években többször módosult, legutóbb 2025. július 1-jével léptek életbe jelentősebb változások, például a foglalkoztatási időtartamra vonatkozó új korlát.

Milyen munkaviszonyokra alkalmazható?

Az egyszerűsített foglalkoztatás az alábbi munkatípusokra alkalmazható:

1. Alkalmi munka
   Rövid időtartamú, nem rendszeres tevékenység, amely a munkáltató működéséhez kapcsolódik.

2. Idénymunka
   Olyan időszakos tevékenység, amely például a mezőgazdaságban vagy turizmusban szezonálisan jelentkezik.

3. Filmipari statiszta foglalkoztatása
   Speciális szabályok vonatkoznak azokra, akik statisztaként dolgoznak filmforgatáson – ide is alkalmazható az efo.

A munkáltató csak az Efo tv.-ben meghatározott jogcímekre hivatkozva létesíthet ilyen jogviszonyt.

1. Alkalmi munka – Szabályozott időkeret

Az alkalmi munka olyan egyszerűsített jogviszony, amely kizárólag rövid időtartamú, nem rendszeres munkavégzésre jön létre. A felek között függő jogviszonynak kell lennie, tehát pl. egy jellemzően önálló tevékenység keretében végzett jogviszonyra nem lehet alkalmazni. A törvény szigorú időkereteket határoz meg az ilyen jogviszonyokra, amelyeket egy munkáltató–munkavállaló viszonylatban kell figyelembe venni:

• egymást követő napok tekintetében legfeljebb 5 nap,

• egy adott naptári hónapban maximum 15 nap,

• egy teljes naptári évben pedig legfeljebb 90 nap.

Ha ezeket az időkorlátokat túllépik, a foglalkoztatás már nem minősül egyszerűsítettnek, és a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, minden ehhez kapcsolódó járulékkötelezettséggel együtt.

2. Mit jelent az idénymunka az egyszerűsített foglalkoztatás keretében?

Az idénymunka olyan tevékenység, amely jellegéből adódóan az év egy meghatározott időszakához vagy konkrét időpontjához kötődik. A munkavégzés nem folyamatos, hanem idényjellegű, és gyakran a természetes ciklusokhoz (pl. növények érési ideje, turisztikai főszezon) igazodik.

2.1. Mezőgazdasági idénymunka

Mezőgazdasági idénymunkának minősül minden olyan tevékenység, amely:

• a növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, halászat vagy vadászat területén történik,

• valamint olyan munkák, amelyek a megtermelt mezőgazdasági termékekhez kapcsolódnak, például anyagmozgatás vagy csomagolás, de csak akkor, ha ezek nem minősülnek továbbfeldolgozásnak (pl. feldolgozóüzemi munka nem tartozik ide),

• továbbá a munkáltató lehet akár termelő, termelői csoport, szervezet vagy ezek társulása.

Fontos feltétel, hogy ugyanazon munkáltató és munkavállaló között a munkaviszony időtartama egy naptári éven belül legfeljebb 120 nap lehet.

A jogszabály az idénymunka fogalmát a munkavégzés időszakához való kötődéssel határozza meg. Mezőgazdasági esetekben ide sorolhatók azok a munkák is, amelyeket a növény vagy az állat biológiai sajátosságai miatt csak meghatározott időszakban lehet elvégezni – például szüret, ellés, metszés vagy betakarítás.

2.2. Turisztikai idénymunka

Turisztikai idénymunka akkor jön létre, ha a munkát olyan munkáltató kínálja, aki kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végez a jogszabály szerint. Ilyen például:

• idegenvezetői szolgáltatás,

• lovas turisztikai tevékenység,

• szálláshely-szolgáltatás (panzió, apartman, hotel),

• tartós szálláshasználat biztosítása (pl. üdülőhasználat),

• utazásszervezés és utazásközvetítés.

Ebben az esetben is érvényes, hogy az azonos felek közötti munkaviszony maximum évente 120 nap lehet.

3. Filmipari statiszták egyszerűsített foglalkoztatása

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében lehetőség van filmforgatások során statiszták alkalmazására is. Az ilyen jogviszonyra külön szabályok vonatkoznak.

Filmipari statisztának az a természetes személy minősül, aki a FEOR 3711 szerinti foglalkozási kóddal végez tevékenységet, azaz statisztaként szerepel filmalkotásokban. A foglalkoztatás csak akkor minősül egyszerűsítettnek, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• A munkavállaló tevékenysége kisegítő és pótolható jellegű, vagyis nem rendelkezik kulcsszereppel a filmalkotásban (pl. háttérszereplőként jelenik meg).

• A napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 12%-át, amelyet mindig az adott hónap első napján érvényes összeg alapján kell kiszámítani és száz forintra kerekíteni.

2024. január 1-jétől a minimálbér 266 800 Ft, ennek 12%-a: 32 000 Ft. Ez tehát az a napi nettó jövedelemhatár, amely alatt maradva a statiszta egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatható.

A 2025. január 1-jétől a minimálbér 290 800 Ft,ennek 12%-a: 34 900 Ft, tehát egy filmipari statiszta napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 34 900 forintot, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzák.

Jogszabályi alap: Efo tv. 1. §

Az Efo tv. 1. § (1) bekezdése így fogalmaz:

„E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy b) alkalmi munkára.”

Az efo egy atipikus munkaviszony, az adminisztráció és a közteherfizetés egyszerűsített. A jogviszony fennállása alatt a Munka Törvénykönyvének számos rendelkezése nem alkalmazandó, például a rendes felmondás, a felmondási idő vagy a betegszabadság.

📝 Fontos tudni: csak bejelentés után érvényes!

Az efo-s munkaviszony csak akkor jön létre jogszerűen, ha a munkáltató azt a NAV felé a törvényben előírt módon és időben bejelenti. Ennek elmulasztása esetén a munkaviszony nem tekinthető egyszerűsítettnek, és a teljes munkaidős jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni – ennek súlyos következményei lehetnek.

A bejelentést kizárólag a munkavégzés megkezdése előtt lehet megtenni, különben a foglalkoztatás szabálytalannak minősül.

!!! 2025-ös változás: 120 napos korlát

A korábbi években jellemző 90 napos korlátozás 2025. július 1-jétől 120 napra módosult – de fontos, hogy ez a korlát már a munkáltató–munkavállaló párosra együttesen értendő, nem pedig csak az egyes jogviszonyokra.

Következő cikk:

Hasonló tartalmak

Egyszerűsített foglalkoztatás 2025