Egyéni vállalkozók adózási lehetőségei 2024

Milyen adózási módok közül választhat egy egyéni vállalkozó 2024-ben?

Az egyéni vállalkozók gyakorlatilag háromféle típusú adókötelezettség közül választhatnak. Egyrészt adózhatnak a személyi jövedelemadó-törvény alapján a főszabály szerint a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint, választhatják az átalányadózást, vagy választhatják a KATA-törvény szerinti adózást.

Mindhárom adózási módban másképp kell meghatározni az adóalapot, a fizetendő adókat és a jövedelmet.

1. Vállalkozói személyi jövedelemadó

A vállalkozói jövedelemadó, avagy az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás alkalmazása a szja törvény szerint a “főszabály”. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét úgy állapítja meg, hogy a vállalkozói bevételből levonja az elismert és igazolt költségeket.

Vannak bizonyos kedvezmények, bevételcsökkentő, illetve bevételnövelő tételek, és az ily módon kiszámított különbözet lesz a vállalkozói jövedelem, ami után 9% vállalkozói jövedelemadót kell fizetni.

+ Árbevétel, egyéb bevételek

– Bevétel csökkentő tétel

+ Bevétel növelő tétel

– Vállalkozói kivét (adózás 1. szintje: 15% Szja, 18,5% Tb járulék, 13% Szocho)

– Költségek (tételes költségek, igazolt és számlák nélkül elszámolható költségek)

= Vállalkozói jövedelem

9% vállalkozói jövedelemadó (adózás 2. szintje)

= Vállalkozói osztalékalap

15% osztalékadó + 13% Szocho (adózás 3. szintje)

A bevételeket az Szja törvény 10-es számú mellékletében, a költségeket a 11-es számú mellékletében találjuk felsorolva.

Jellemzően előforduló bevételek:

• anyag, áru, szolgáltatások értékesítéséből származó árbevétel,
• előlegként kapott összeget (tárgyi eszközök értékesítésekor kapott előleg nem számít bele)
• tárgyi eszközök értékesítésének bevételei,
• egyéb bevételek, támogatások,
• kapott kamat, kötbér, késedelmi kamatok,
• bármely évben korábban költségként elszámolt kifizetések visszatérítése,
• kártalanítás, kártérítés stb.

Jellemzően előforduló költségek:

• anyag, áru, göngyöleg beszerzések költségei,
• tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása,
• munkabérek és közterhei (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás),
• kivét, szociális hozzájárulási adója, egészségügyi szolgáltatási járulék,
• vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó tagdíjak, kamarai tagdíjak,
• a tevékenységhez kapcsolódó kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja,
• vállalkozói hitelekhez kapcsolódó kamatok, banki költségek,
• a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék
• szja törvény 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás.

Láthatjuk, hogy itt 3 szintű adózás van, ez többnyire annak a vállalkozónak kedvező, akinek sok költsége van.

2. Átalányadózás

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az egyes
tevékenységek szerint különböző mértékben meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele
– az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 32.016 ezer forintot,
– a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 160.080 ezer forintot nem haladja meg.

A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak.

Jövedelem számítása:

Bevétel

– Költséghányad

– Mentesített bevétel 

= Jövedelem

15% Szja

Biztosítási jogviszonytól függően 18,5% Tb járulék, 13% Szocho

Ez az adózási mód azoknak kedvező, akiknek kevesebb költségük van.

3. KATA

Az új kata szabályai  jelentősen megváltoztak a korábbi hoz képest, 2022. szeptember 1-től csak és kizárólag az Evec. törvény szerinti főállású egyéni vállalkozó maradhat, ami azt jelenti, hogy nem lehet heti 36 órát elérő munkaviszonya, társas vállalkozói jogviszonya. Az egyéni vállalkozó katásként csak magánszemélyeknek szolgáltathat – állíthat ki számlát vagy nyugtát, céges partnerei nem lehetnek – kivéve a taxis személyszállítást végzők. Ha céges partnernek számláz, azonnal elveszíti kata státuszát, kivéve taxis személyszállítást végző.

A bevételi érték határt megemelték 18.000.000 Ft-ra. A kisadózó egyéni vállalkozónak havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie.