Családi adókedvezmény 2024-2025 – Mértéke, feltételei, jogosultak és gyakori hibák

Békési Gabriella

Számviteli szakértő •  Mérlegképes könyvelő• Adótanácsadó• Okleveles Forgalmiadó-szakértő• Okleveles Jövedelemadó-szakértő• Minősített Nemzetközi Adószakértő

Kategóriák

Legfrissebb cikkek

Címkék

Családi adókedvezmény 2024-2025 – Mértéke, feltételei, jogosultak és gyakori hibák

Családi adókedvezmény 2024-2025 – Mértéke, feltételei, jogosultak és gyakori hibák

Családi kedvezmény – Részletes útmutató az adóalap-kedvezményről

A családi kedvezmény egy fontos adóalap-kedvezmény, amelyet a magánszemélyek jövedelmük csökkentésére használhatnak fel, eltartott gyermekeik vagy más jogosult személy után. Ez a kedvezmény nem közvetlenül az adót, hanem az adóalapot csökkenti, ezért különösen fontos, hogy pontosan tisztában legyünk a fogalmakkal és jogosultsági szabályokkal.


A családi kedvezmény mértéke (2024 és 2025)

A családi kedvezmény összege nem változott 2024-ről 2025-re, így az alábbi összegek mindkét évben azonosak, és jövedelemkorláttól függetlenül érvényesíthetők:

Eltartottak száma Kedvezmény mértéke (Ft/hó/kedvezményezett eltartott) – 2024 Kedvezmény mértéke (Ft/hó/kedvezményezett eltartott) – 2025
1 eltartott 66.670 Ft 66.670 Ft
2 eltartott 133.330 Ft 133.330 Ft
3 vagy több 220.000 Ft 220.000 Ft

 

Példa: Ha egy családban két kedvezményezett eltartott van, akkor a magánszemély összesen havi 266.660 Ft-tal csökkentheti az adóalapját (2 × 133.330 Ft).


Kedvezményezett eltartott – Ki minősül annak?

A családi kedvezmény igénybevételének alapja a kedvezményezett eltartottak száma. Ők azok a személyek, akik után ténylegesen érvényesíthető a kedvezmény:

  1. Az a személy, aki után a magánszemély családi pótlékra jogosult vagy jogosult lenne,
  2. Magzat, a fogantatás 91. napjától a megszületésig,
  3. Saját jogán családi pótlékra jogosult személy,
  4. Rokkantsági járadékban részesülő személy.

Akkor is kedvezményezett eltartottnak számít a gyermek, ha a családi pótlékot nem igényelte meg a szülő, de jogosult lenne rá. Ez igaz lehet külföldön élő gyermekre is, ha a feltételek itthon teljesülnének.


Eltartott – Kiterjesztett fogalom

Eltartottnak számít:

  • a kedvezményezett eltartott, valamint
  • az a személy, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető (pl. nappali tagozatos, keresettel nem rendelkező felsőoktatási hallgató).

Ez a fogalom fontos, mivel az eltartottak száma hatással van a családi kedvezmény mértékére, de az érvényesíthetőséget a kedvezményezett eltartottak száma határozza meg.


Jogosultsági hónap

A családi kedvezmény arra a hónapra érvényesíthető, amikor a jogosultság legalább egy napig fennáll:

  • amikor családi pótlékra jogosultság áll fenn,
  • amikor rokkantsági járadékot folyósítanak,
  • amikor a várandósság 91. napja orvosi igazolás szerint teljesül.

Már egy nap jogosultság elegendő ahhoz, hogy az adott hónap jogosultsági hónapnak minősüljön.


Van-e kapcsolat a munkaviszony és a családi kedvezmény között?

Nincs. A családi kedvezmény érvényesítéséhez nem szükséges munkaviszony. Bármely olyan jövedelem esetén érvényesíthető, amely az összevont adóalap része (pl. ingatlan bérbeadásából származó bevétel).


Családi pótlék jogosultsága

Családi pótlékra jogosult:

  • a saját háztartásában nevelt gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője,
  • a gyermekkel együtt élő házastárs,
  • az örökbefogadási eljárás alatt álló gyermek leendő szülője,
  • nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, intézményvezető (utóbbiak nem jogosultak családi kedvezményre).

Meddig jár a családi pótlék?

  • A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válás évének október 31-ig jár.
  • Az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség időtartamára jár, valamint annak a tanévnek a végéig, amikor:
    • a gyermek 20. életévét betölti,
    • vagy 23. életévét, ha sajátos nevelési igényű.

Ha a gyermek felsőoktatási intézményben tanul, már nem minősül köznevelési intézmény tanulójának, így nem jogosult családi pótlékra és családi kedvezményre sem.

Ha a MÁK hibásan tovább folyósítja a támogatást, az jogtalan támogatás, és adóhiányt eredményezhet.


Rokkantsági járadék

Rokkantsági járadékra jogosult az a személy, aki:

  • 25. életéve előtt szerzett legalább 70%-os egészségkárosodást, és
  • nem részesül más ellátásban (pl. nyugdíjban, baleseti ellátásban).

Ők kedvezményezett eltartottnak minősülnek, tehát utánuk érvényesíthető a családi kedvezmény.

Fontos: ez nem azonos a rokkantsági nyugdíjasokkal, akik után a kedvezmény nem jár.


Adatszolgáltatás és ellenőrzés

A Magyar Államkincstár (MÁK) havonta ad adatot az adóhatóságnak a folyósított családi pótlékról. Ezek az adatok ugyan nem automatikusan összefűzöttek az adóbevallással, de az adóhatóság értékes információk birtokában van, és jogosulatlan igénybevétel esetén adóhiányt állapíthat meg.


Összegzés

A családi kedvezmény egy hatékony és jövedelemfüggetlen adóalap-kedvezmény, amely jelentős megtakarítást jelenthet a gyermekes családok számára. A kedvezmény igénybevételéhez elengedhetetlen a fogalmak pontos ismerete, valamint annak tisztázása, hogy ki minősül kedvezményezett eltartottnak, illetve mikor áll fenn családi pótlék jogosultság. A jogtalan igénybevétel adóhiányt vonhat maga után, és visszafizetési kötelezettséget eredményezhet.

 

Kapcsolódó cikkek:

Családi kedvezmény megosztása 2024-2025-ben – Jogosultak, szabályok, példák

 

 

 

arany tax logo

Hírlevél-feliratkozás

Iratkozz fel hírlevelünkre, és legyél az elsők között, akik értesülnek új tartalmainkról!

Felratkozásal elfogadod az Adatlezelési tájékoztatónkat.

HAMAROSAN INDUL!

Adó Magyarázatok & Esettanulmányok Platformunk

ahol adónemenként vizsgálunk meg komplex eseteket és aktuális kérdéseket. Ha szeretnél naprakész lenni a legfrissebb adózási tippekkel, trükkökkel és esettanulmányokkal, most itt az idő, hogy csatlakozz!