Az Áfa törvény 153/B. §, az előleg számla utólagos érvénytelenítése/sztornózása

Békési Gabriella

Számviteli szakértő •  Mérlegképes könyvelő• Adótanácsadó• Okleveles Forgalmiadó-szakértő• Okleveles Jövedelemadó-szakértő• Minősített Nemzetközi Adószakértő

Kategóriák

Legfrissebb cikkek

Címkék

számla utólagos módosítása

Az Áfa törvény 153/B. §, az előleg számla utólagos érvénytelenítése/sztornózása

Az Áfa törvény 153/B. § – az előleg számla utólagos érvénytelenítése/sztornózása

 

Az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdése alapján, abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként
legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben

a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll;

b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben;

c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben;

d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben;

e) a pénzvisszatérítést teljesíti a 77. § (4a) bekezdése szerinti esetben. (2) E § nem alkalmazható az 55. § (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre.

E rendelkezések nyomán a rendező elv az, hogy nem kell önellenőrizni olyan esetben, amikor az eredetileg megállapított és bevallott fizetendő adó alapja vagy összege bármely okból csökkent, és a csökkenés elszámolása meghatározott időpontokhoz illeszthető. (Akár utólagos adóalap csökkentés miatt, vagy tévedésből magasabb adómérték alkalmazása miatt, vagy fordított adózás és egyenes adózás helytelen alkalmazása miatt történt a csökkenés.)

Önellenőrzés keretében kell elszámolni azonban fizetendő adót érintő csökkenés során is a következő esetekben:

amikor nem volt ügylet, és mégis számlakibocsátás történt, és az adóalany a nem teljesített ügyletről kibocsátott számláját érvényteleníti, az adót tartalmazó számla kibocsátása miatt fennálló adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érdekében (Áfa tv. 55. § (2) és 153/B. § (2) bekezdés).

a csökkenés esetében önellenőrzést eredményező esetkör, amikor az eredeti ügylettel összefüggő korrekcióhoz nem kapcsolódik sem számla módosítás, sem ellenérték visszafizetés, sem utólagos kiléptetés, sem pénzvisszatérítés, mely eseményekhez kötődően került meghatározásra a csökkenés elszámolásának időpontja a 153/B. §-ban. Emiatt nincs a csökkenés elszámolására meghatározott időpont, melyből következően az eredeti
időpontban – vagyis az eredeti időszak önellenőrzésével – kell elszámolni a fizetendő adó csökkenést.

Az előlegszámla érvénytelenítése kapcsán – megítélésem szerint – az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazandó, azaz abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként
– legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla a jogosult személyes rendelkezésére áll.

Az Áfa tv. nem határozza meg, hogy a 153/B. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában milyen feltételek mellett tekinthető az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére álló bizonylatnak. Az eredeti számla kibocsátója az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fizetendő adót érintő különbözetet akkor veheti figyelembe, amikor a helyesbítő számlának az eredeti számla befogadója részére történő átadását, illetve az eredeti számla befogadójához történő eljuttatását személyesen, postai úton vagy más módon igazolhatóan
megkísérelte, feltéve, hogy az átadás, eljuttatás igazolt megkísérlését követően a helyesbítő számla átvétele ténylegesen megvalósul, illetve a helyesbítő számla átvételét az eredeti számla befogadója nem tagadja meg.

A helyesbítő számlának a kibocsátására – és ezáltal az eredeti számla befogadójának történő átadására, eljuttatására – csak az eredeti számla helyesbítésére jogalapot teremtő körülmények megvalósulása esetén kerülhet sor, vagyis az eredeti számla kibocsátója csak akkor várhatja el a helyesbítő számla befogadását, ha az általa korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az általa korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó
csökkenésére, illetve csökkentésére az adott ügylet esetében, annak körülményeire tekintettel jogszerűen kerül sor. Amennyiben az eredeti számla befogadója a helyesbítő számla átvételét az eredeti számla helyesbítésének jogalapját késégbe vonva, vagy egyéb okból megtagadja, azaz a felek között jogvita merül fel, úgy az eredeti számla kibocsátója a fenti jogvita hivatalos, illetve bírósági úton történő rendezéséig az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fizetendő adót érintő különbözetet nem veheti figyelembe.

 

 

 

Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődésed, és olvasnál még hasonló tartalmakat adózási témában, tekintsd meg E-bookjainkat.

 

CÍMKÉK:

arany tax logo

Hírlevél-feliratkozás

Iratkozz fel hírlevelünkre, és legyél az elsők között, akik értesülnek új tartalmainkról!

Felratkozásal elfogadod az Adatlezelési tájékoztatónkat.

HAMAROSAN INDUL!

Adó Magyarázatok & Esettanulmányok Platformunk

ahol adónemenként vizsgálunk meg komplex eseteket és aktuális kérdéseket. Ha szeretnél naprakész lenni a legfrissebb adózási tippekkel, trükkökkel és esettanulmányokkal, most itt az idő, hogy csatlakozz!