Átalányadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése 2024-ben – útmutató és gyakorlati teendők

Átalányadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése 2024-ben – Mit kell tenned, és hogyan hat ez az adózásodra?

Egyéni vállalkozóként nem ritka, hogy időnként úgy döntesz: egy időre felfüggeszted a tevékenységed. Ennek számos oka lehet – például szülési szabadság, külföldi munka, betegség vagy egyszerűen csak szünetet tartanál. Ha 2024-ben átalányadózást választottál, fontos, hogy tudd: a szüneteltetés nemcsak adminisztratív bejelentés kérdése, hanem komoly adózási és járulékfizetési következményekkel is jár. Lássuk lépésről lépésre, mit kell tenned!

Mikor és hogyan lehet szüneteltetni egyéni vállalkozást?

Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének lehetőségét a 2009. évi CXV. törvény (Eevt.) biztosítja. A szabályok szerint a vállalkozásodat minimum 1 hónapra, de legfeljebb 3 évre függesztheted fel. A szünetelést elektronikusan, a Webes Ügysegéd felületén kell bejelentened, Ügyfélkapun keresztül. A bejelentés azonnal hatályba léphet, vagy későbbi dátummal is kérhető.

Fontos, hogy a bejelentésről letölthető igazolást érdemes elmenteni, mivel ez bizonyítja a szünetelés hivatalos kezdetét.

Ha főfoglalkozású egyéni vállalkozó vagy, akkor a NAV felé is kötelező bejelentést tenned, mégpedig a T1041-es nyomtatványon. Ez a társadalombiztosítási jogviszony változását jelenti be, és a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) alapján ez a biztosítotti státuszod szempontjából kulcsfontosságú.

Mi történik az adózással a szünetelés idején?

Sokan gondolják úgy, hogy ha szüneteltetik a vállalkozásukat, akkor semmilyen kötelezettségük nincs. Ez azonban csak részben igaz. A teendők attól is függenek, hogy az adott hónap egészében vagy csak részben szüneteltetted a tevékenységed.

Járulékok – fizetned kell-e valamit?

A járulékfizetési kötelezettségek attól függenek, hogy a szünetelés a hónap egészére kiterjed-e. Ha például április 1-jén kezdődik a szünetelés, és nem indítod újra a tevékenységet a hónapban, akkor áprilisra nem kell járulékot fizetned. Viszont ha április 10-én kezded meg a szünetet, akkor áprilisra teljes havi járulékfizetési kötelezettséged van, mivel nem a teljes hónapra szüneteltél.

Ez a szabály a Tbj. 33. § (1) bekezdéséből következik: „A biztosítás szünetel, ha a biztosított a munkavégzést a hónap egészében nem végzi.” A főfoglalkozású vállalkozónak a minimum járulékokat akkor nem kell fizetnie, ha az adott hónapban végig szünetelt.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Ha szünetelteted a tevékenységed, és nincs más biztosítási viszonyod (pl. alkalmazotti státusz vagy GYES), akkor nem vagy biztosított. Ez azt jelenti, hogy ha orvoshoz mész, és nincs érvényes TAJ-számod, az ellátás költségét ki kellene fizetned – kivéve, ha fizeted az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2024-ben havi 11 300 Ft.

Ezt a kötelezettséget a Tbj. 22. § írja elő, és az adóhatóság felé kell havonta megfizetni.

Hogyan kell az SZJA-bevallást kitölteni szünetelés esetén?

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy ha év közben szünetelnek, nem nyújtanak be személyi jövedelemadó-bevallást. Pedig ez kötelező, függetlenül attól, hogy meddig tartott az aktív vállalkozói időszak. A 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 12. § és 50. § szerint minden adóévről be kell számolni a NAV felé.

Az SZJA-bevallásban külön jelölni kell, ha szüneteltetted a vállalkozásodat. Az ÁNYK programban a 24SZJA jelű nyomtatványt kell kitölteni, azon belül a 13-01-es lapon az „Egyéni vállalkozás szüneteltetésére” vonatkozó részt.

Fontos: Ha a vállalkozásod 2024. június 30-án szünetelt, akkor a bevallásban a jövedelmet január 1. – június 30. közötti időszakra kell feltüntetned. A szünetelés után befolyó bevételt is ehhez az időszakhoz kell számítani. A Szja tv. 49/A. § (11) bekezdése ezt így fogalmazza meg: „a szünetelés alatt befolyt bevételt a szünetelés megkezdésének napját megelőző napra kell elszámolni.”

Mi a helyzet az iparűzési adóval?

Az iparűzési adó (IPA) kérdése trükkös: attól függően, hogy milyen adózási módot választottál, más és más a következmény. Erről olvashatsz Iparűzési adó 2024 cikkünkben.

Ha 2024-ben egyszerűsített (sávos) IPA szerint adózol, akkor a szünetelés csak akkor befolyásolja az adófizetési kötelezettséget, ha legalább 181 napig tart. Ezt a 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdése rögzíti.

Ha tehát a szünetelés egybefüggően kevesebb, mint 181 nap, akkor az IPA-t az egész évre meg kell fizetned. Ha viszont meghaladja ezt az időtartamot, akkor záró bevallást kell beadnod, és arányosan csökkentheted az adóalapodat.

Összefoglalás – Mit jegyezz meg?

• Szünetelést mindig jelentsd be a Webes Ügysegéden, és ha főfoglalkozású vagy, a NAV felé is a T1041-es nyomtatványon.

• Csak akkor vagy mentes a járulékfizetés alól, ha a hónap egészében szüneteltél.

• Egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is fizetned kell, ha nincs más biztosításod.

• Az SZJA-bevallásban jelezd a szünetelést, és csak a szünet előtti bevételeket szerepeltesd.

• Az IPA fizetési kötelezettség csak akkor csökken, ha a szünetelés egybefüggően meghaladja a 181 napot.

Hasonló tartalmak:

Átalányadó bevételi keretösszeg 2024