Alapítói határozat minta
- Hasznos
- -
- Ingyenesen letölthető dokumentumok
Hírlevél feliratkozás
Legyél te a következő feliratkozónk!
Miért érdemes adószakértőinkhez fordulnia?
- Az adó- és tb fizetési kötelezettség megállapítása a releváns és nemzetközi jogszabályok ismeretét követeli meg.
- A külföldi szolgáltatók kimutatásaikat jellemzően nem a magyar adótörvények figyelembevételével készítik, így önmagukban nem alkalmasak a magyar SZJA bevallás elkészítésére.
- Általános adózói ismeretek nem elegendőek az adókötelezettséggel járó ügyletek meghatározására, az egyes jövedelemtípusok magyar jogszabályoknak megfelelő beazonosítására, valamint az adókalkuláció elkészítésére.
Adószakértőként segítséget tudunk nyújtani a NAV által készített adóbevallási tervezet a külföldről származó tőkejövedelmekkel történő kiegészítésében, vagy a bevallás komplett elkészítésében, illetőség- és jövedelemigazolás igénylésében.
Alapítói határozat minta beszámoló elfogadásához, osztalék fizetés jóváhagyásához
3:185. § [Az osztalék]
(1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.
(2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.
Alapítói határozat a beszámoló elfogadásáról és osztalékfizetésről
Az alapítói határozat egy egyszemélyes társaság esetében az a dokumentum, amely kiváltja a taggyűlés határozatát. Az egyszemélyes kft. tulajdonosa („alapító”) írásban nyilatkozik a társaság legfontosabb döntéseiről – különösen a beszámoló elfogadásáról és az osztalék kifizetéséről.
Mikor szükséges alapítói határozat?
Éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) elfogadásakor (könyvvizsgálatra nem kötelezett cégeknél is kötelező).
Osztalékfizetésről való döntéskor, ha az osztalékot a tárgyévi eredmény vagy korábbi évek eredménytartaléka terhére fizetnék ki.
Más tulajdonosi döntést igénylő esetekben (pl. ügyvezető visszahívása, új könyvvizsgáló kijelölése stb.).
Osztalékfizetés jóváhagyása
Osztalék kizárólag akkor fizethető, ha:
A társaság rendelkezik osztalékalapként felhasználható eredménnyel (tárgyévi mérleg szerinti nyereség vagy eredménytartalék),
A társaság saját tőkéje az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke alá,
Nincs törvény által tiltott osztalékfizetési ok (pl. fizetésképtelenség veszélye),
A tag(ok) osztalékra jogosultak (pl. nincs kizáró körülmény, felfüggesztés).
Ezért az alapítói határozatban külön rögzíteni kell:
Az osztalék kifizetéséről szóló döntést (összeg, jogcím)
Az osztalékra jogosult személy(ek) nevét, tulajdoni hányadát
A kifizetés esedékességének időpontját
Milyen formában kell elkészíteni?
Az alapítói határozatot írásban kell elkészíteni, alá kell írni, és célszerű a beszámolóval együtt archiválni.
Célszerű a határozatot a könyvelő vagy ügyvezető által aláírt beszámolóval egyidejűleg elkészíteni.
A határozat nem közhiteles okirat, de a társaság iratai között megőrzendő (Art. és Ctv. szabályok szerint).
Gyakran ismételt kérdések
Igen. Egyszemélyes kft. esetében a taggyűlés határozatát alapítói határozat helyettesíti, ezért minden évben, amikor a társaság elfogadja az éves beszámolót, írásbeli alapítói határozatot kell készíteni.
Az egyedüli tag, vagyis az alapító írja alá. Ha ő az ügyvezető is, akkor ugyanaz a személy jogosult dönteni és aláírni a dokumentumot.
A beszámoló elfogadásának évét és dátumát, a mérlegfőösszeget, a mérleg szerinti eredményt, a saját tőke összegét, valamint azt, hogy döntés születik-e osztalékfizetésről vagy sem.
Nem. Akkor is kötelező alapítói határozatot készíteni, ha nem történik osztalékfizetés – a beszámoló elfogadásához önmagában is szükséges.
Akkor, ha a társaság rendelkezik nyereséggel (tárgyévi eredmény vagy eredménytartalék), és az osztalék kifizetése után a saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. Ezen túlmenően figyelembe kell venni a fizetőképességet is.
Igen, de csak akkor, ha az osztalék még nem került kifizetésre. Ebben az esetben új alapítói határozatot kell hozni a módosításról.
A társaság iratai között kell megőrizni, célszerűen a könyvelési anyagokkal együtt. Az adóhatóság ellenőrzés során kérheti, ezért írásos formában rendelkezésre kell állnia.
Nem, az alapítói határozat elkészítése nem igényel ügyvédet vagy könyvvizsgálót, kivéve, ha a társaság könyvvizsgálatra kötelezett. Ebben az esetben a könyvvizsgálónak is jóvá kell hagynia a beszámolót.
Igen. A jóváhagyott beszámolót a cég a tárgyévet követő év május 31-ig köteles feltölteni az OBH elektronikus űrlapján keresztül az Igazságügyi Minisztérium honlapján.