Adóügyi Illetőség

Adóügyi Illetőség

Az adóügyi illetőség az egyik legfontosabb ismérv az adózásban, adóügyi hovatartozást jelent, az illetőséggel bírókat adóztatják az egyes államok.

Az adóügyi illetőség egy speciális jogi fogalom, a lényegét tekintve azt fejezi ki, hogy egy magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból kapcsolatban. Nem azonos az adott személy állampolgárságával, bár ennek lehet szerepe az adóügyi illetőség megállapításában.

A magyarországi illetőségre vonatkozó szabályokat az Szja törvény 3.§ 2. pontja tartalmazza.

• a) A belföldi illetőségű magánszemély, az SZJA tv. 3. § (2) bekezdése szerint a magyar állampolgár – minden magyar állampolgár, belföldi illetőségű magánszemélynek minősül. Mindegy, hol él, ha kiköltözött külföldre, akkor is.
• b) Aki legalább 183 napig Magyarország területén tartózkodik, ez az EU-s és a 3. országbeli állampolgárokra vonatkoznak, hogy ha fél évig legalább Magyarország területén vannak.
• c) Akik letelepedett státusszal rendelkeznek, illetve hontalan személyek. Ők mind belföldi illetőségűek.
• d) Továbbá, azok a magánszemélyek, akik a fenti felsorolásban nem szerepelnek, mert nem magyar állampolgár, nincs itt félévig, nincs letelepedett státusza, de kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, vagy lét érdekeinek központja belföld. Ha sehol nincsen állandó lakóhelye vagy több helyen, vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van. Ha nem tudom megállapítani sem az állandó, sem a létérdekek központja alapján az ő illetőségét, akkor a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, akkor ő belföldi illetőségű magánszemélynek minősül.

A belföldi illetőségű magánszemélynek korlátlan adókötelezettsége van, tehát Magyarországon a világ jövedelme után kell számot adnia az adóban.

Létérdekek központja

… azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik,…

Ilyen kapcsolat elsősorban a jövedelemszerzés, így a munkavégzés, a vállalkozás helye. Ugyancsak ilyen kapcsolat a családi, szoros baráti, kulturális, nemzeti kapcsolat is. A nemzetközi gyakorlat szerint ezeket a kapcsolatokat együttesen kell vizsgálni. Előfordulhat, hogy a családi, baráti, kulturális kapcsolatok erősebbek, mint a gazdasági kapcsolatok.

Vagyis létérdek központjának főként az számít, ahol él, együtt van vele a családja. Ahol bankszámlái vannak, ahol a politikai, szavazati jogát gyakorolja, ahol befektetései vannak, ahol a munkahelye van, ahol orvoshoz jár, stb.

Állandó lakóhely

… továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.

Állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott is lakik. Még azt is hozzáteszi az Szja törvény, hogy nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. Állandó lakóhelynek a NAV elsősorban a lakcímkártyán szereplő lakcímet nézi. Elfogadják azt is, ha nem a tulajdonában van ez a lakás, hanem csak bérli.  A lényeg az, hogy ő azt használhatja tartósan és tartós ottlakásra rendezkedett be.

Szokásos tartózkodási hely

Art definiálja – 7.§ 44. pont

„a természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább száznyolcvanhárom napot belföldön tartózkodott”

A szokásos tartózkodási helyet az adózás rendjéről szóló törvényt definiálja. Eszerint ha valaki 183 napig Magyarországon tartózkodik, annak a szokásos tartózkodási helye Magyarország. Tehát aki fél éven túl itt van, az belföldi adóügyi illetőségű lesz, ami azt jelenti, hogy itthon a világ jövedelme után kell teljesítenie az adófizetési kötelezettségét.

Külföldi illetőségű magánszemély

[Szja tv. 3.§ (3)]

a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, 

valamint – a 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó letelepedett jogállású személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén.

Eszerint minden belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, a külföldi illetőségű magánszemély.

TELJES KÖRŰ ÉS KORLÁTOZOTT ADÓKÖTELEZETTSÉG

A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség).

A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). [Szja tv. 2.§ (4)]

A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége világjövedelmére terjed ki. Ez a teljes körű adókötelezettség. A külföldi illetőségű személy adókötelezettsége pedig csak a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés viszonossága alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki. Ez a korlátozott adókötelezettség.

Tehát, aki belföldi illetőségű, annak Magyarországon a világ jövedelméről kell számot adjon, aki külföldi lehetőségű, az pedig csak a Magyarországon megszerzett jövedelméről. Mi lehet ez? Például valaki Magyarországon dolgozik, tehát itt van munkaviszonya, itt kap ezért bérjövedelmet. Vagy a Magyarországról kapott osztalék, vagy a magyar bankban elhelyezett pénz után fizetett kamat, aminek a forrása Magyarország, ezek után kell korlátozott adókötelezettség keretében Magyarországon adózni.

ADÓÜGYI ILLETŐSÉG – ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYOK

Szja tv. 7. számú melléklete szól a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól.

A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság – az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet – által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás).

Az illetőség igazolásra vonatkozó szabályokat az Szja tv. 7. sz. mellékletében vannak részben, részben pedig egy külön kormányrendeletben, ez a 465/2017-es kormány rendelet.

Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott.

A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi.

AZ ADÓÜGYI ILLETŐSÉG MEGVÁLTOZÁSA

Egy személy adóügyi illetősége változhat, ha az illetőséget meghatározó körülményekben változás áll be.

A magánszemély elköltözhet, kitelepülhet, megváltozhat létérdekeinek központja, szokásos tartózkodási helye.

Mindez az év bármely szakában megvalósulhat, akár történhet az adóéven belül is.

ADÓÜGYI ILLETŐSÉG – ÖSSZEFOGLALÁS

Az illetőség egy személy legszorosabb adóügyi kötődése valamely államhoz. Következménye az, hogy a személy az illetősége szerinti államban a világjövedelme után adóköteles.

A magyar jog ezt teljes körű adókötelezettségnek hívja, szemben a korlátozott adókötelezettséggel, amely esetében csak a belföldről származó jövedelmek adóznak.

Az adóegyezményeknek az illetőség szabályait csak akkor vizsgáljuk, hogyha illetőségütközés van. Ha egyik és a másik állam is azt mondaná, ugyanarra a személyre vonatkozóan, hogy neki abban az államban van az illetősége, tehát mindkét államban belföldi adóügyi illetőséggel bír.

Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődésed, és nem szeretnél az interneten további felesleges időt tölteni kérdéseid megválaszolására, fordulj hozzánk bizalommal, hogy segíthessünk a nemzetközi adótanácsadás-ban.

Biztos vagy benne, hogy minden adózási kérdésre magabiztosan tudsz válaszolni?

A folyamatosan változó jogszabályok és adózási szabályok világában nehéz mindig naprakész maradni. De miért kockáztatnál, ha van egy egyszerű megoldás? Hamarosan elindítjuk előfizetéses szolgáltatásunkat, amelynek keretében szakértőink legfrissebb esettanulmányait kapod meg. Ezek segítségével gyorsan és pontosan tudsz majd válaszolni ügyfeleid adózási kérdéseire, és mindig magabiztos döntéseket hozhatsz. Képzeld el, milyen megnyugtató érzés lesz, amikor a legbonyolultabb adózási kérdések sem fognak gondot okozni, mert a megfelelő tudás a rendelkezésedre áll.

Ne hagyd, hogy lemaradj! Iratkozz fel most hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj az induló előfizetésünkről, és biztosítsd magadnak azt a tudást, amivel kiemelkedhetsz a versenytársaid közül.

Most van itt az idő, hogy te légy a szakmád mestere!

Feliratkozóink azonnali előnyt élveznek majd a legfrissebb információkhoz való hozzáféréssel. Ne várj, cselekedj most!