Adócsomag tervezet 2024

2024. január 1-étől érvénybe lépő változások

ÁFA

Építési-szerelési szolgáltatások: definíció és bővülő nyilatkozattételi kötelezettség

Áfabevallási kötelezettség: a klasszikus nyomtatványalapú bevallás mellett megjelenik a NAV által készített tervezet és a gépi interfész által benyújtott adatokon alapuló bevallástervezet

Az áfabevallás benyújtási kötelezettségnek az adót önadózással megállapító adóalany a módosítás alapján nem csak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyomtatvány benyújtása útján, de a NAV által az elektronikus felületen rendelkezésre bocsátott bevallástervezet jóváhagyásával is eleget tehet. Továbbá, az adóalany a NAV által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával is továbbíthatja az áfabevallás bizonylatszintű adatait, és az ezen adatok alapján összeállított bevallástervezetet is jóváhagyhatja gépi úton. Így háromféleképp teljesítheti a bevallási kötelezettségét: nyomtatvány benyújtásával, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával, illetőleg gépi interfész alkalmazásával a NAV részére továbbított adatok alapján, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával.

Aki a NAV általi bevallástervezet, vagy a gépi interfészen küldött adatok alapján összeállított bevallástervezet útján nyújtja be áfabevallását, mentesül a belföldi összesítő jelentés benyújtása alól.

SZJA

Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt életbe lépő SZJA-változások

A hatályos rendelkezések szerint egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. Ez a szabály azoknak a magánszemélyeknek okozott komoly fejtörést, akik amerikai értékpapírokkal rendelkeztek, tekintettel arra, hogy az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény már csak az idei év végéig alkalmazható. Éppen e befektetői kör miatt születhetett az a módosítási javaslat, hogy ne kelljen ezt a szabályt alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése indokolhatja azt a módosítási javaslatot is, hogy amennyiben egy ügylet csak amiatt nem minősülhetett volna ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek („ETÜ”-nek),mert a közreműködő befektetési szolgáltató nem EGT-államban és nem olyan államban rendelkezik székhellyel, amely állammal Magyarországnak lenne kettős adóztatást elkerülő egyezménye, akkor ne essen el az ETÜ alkalmazásának lehetőségétől, amennyiben a befektetési szolgáltató OECD tagállamban működik. Így amennyiben például valaki amerikai befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával, akkor – egyéb feltételek teljesülése esetén -, akkor például a részvények értékesítéséből származó jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet jövőre is, amikor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az Egyesült Államok és Magyarország között már nem lesz alkalmazható. Így a veszteséget el lehet számolni a nyereséggel szemben, továbbá lehet élni az adó kiegyenlítés lehetőségével.

Összevont adóalapból érvényesíthető kedvezmények

1. Azok a 18. életévét betöltött magánszemélyek, akik a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesülnek, a tervezet alapján olyan tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezettnek minősülnek, akik után növelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe.
2. A 30 év alatti anyák kedvezményét szabályozó paragrafus kiegészül azzal, hogy a kedvezmény érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetnie a

• kedvezményre való jogosultság jogcímét,
• a gyermek nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandóság időszakát,
• a jogosultság kezdő vagy végdátumát, ha a jogosultság nem állt fenn egész évben.

Egyes juttatások adózásának tervezett változásai

A törvényjavaslat alapján a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások kapcsán a közterheket a kifizetőnek a továbbiakban nem a juttatás hónapjának kötelezettségeként, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania.

Az Szja törvény szerint adómentes juttatásnak minősülne a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, valamint üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott, a törvényben meghatározott borászati termék, azzal, hogy a juttató ezekről a termékekről nyilvántartást vezet melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja.

A javaslat alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül majd évi egy alkalom helyett, három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem.

Egyéb Szja-változások

• A javaslat szerint módosul előadói, művészeti és sporttevékenység esetén a jövedelemszerzés helye arra, hogy az akkor is a tevékenység végzése szerinti állam a jövedelemszerzés helye, ha a tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.
• Módosul az igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének a napja azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás juttatója és a szolgáltatás nyújtója ugyanaz a személy. A javaslat szerint ez az a nap lenne, amikor a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt életbe lépő általános változás

A tervezet rendelkezik arról, hogy a 2024. január 1-jén hatályát vesztő amerikai-magyar adóegyezmény a hatályvesztést követően is alkalmazandó a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított forrásadókra, egyéb adók tekintetében pedig a 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra.

Információcserével kapcsolatos módosítási javaslatok

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos kötelező automatikus információcsere 2024. január 1-jétől egyebek mellett Georgia, Ruanda és Ukrajna viszonylatában is alkalmazandó és több országgal (pl. Feröer szigetek, Kenya, Libéria, Thaiföld, Ukrajna) bővül az országonkénti jelentésekre vonatkozó automatikus információcsere rendszere is.

Globális minimumadó

Az október 18-án megjelent önálló törvénytervezet alapján 2024. január 1-étől életbe lépnek a globális minimumadó szabályok. A szabályozás kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokat érinti.  Ez Magyarországon nagyságrendileg 2-3 ezer vállalkozást fog érinteni.

A minimumadó lényege, hogy amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport adott országbeli effektív adókulcsa nem éri el az elvárt minimum mértéket, azaz a 15%-ot, úgy kiegészítő adót köteles fizetni.

Magyarországon az effektív adókulcs számításakor az alacsony, 9% mértékű társasági adó mellett a tervezet szerint az iparűzési adó, innovációs járulék, illetve a Robin Hood adó is figyelembe vehető lesz. A tervek szerint a különbözet beszedésére elismert belföldi kiegészítő adóként Magyarország lesz jogosult.

Az első bevallás esedékessége 2026. június 30. A bevallás elkészítése jelentős adminisztrációs terhet jelent az érintett vállalkozások számára (480 pontos adatszolgáltatási nyomtatvány).

Több címen is érvényesíthető lesz átmeneti, vagy részleges mentesség, illetve az adóalap- és adókedvezmények érvényesítésére feltételek mellett továbbra is lehetőség lesz.

Társasági adó

Módosul a kapcsolt vállalkozás definíciója, változás a költségek, ráfordítások elszámolhatóságában

Szűkül a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások köre

Bővül azon költségek, ráfordítások köre, amelyek nem minősülnek a vállalkozások érdekében felmerülő költségeknek, ráfordításoknak. Az adócsomag tervezet úgy rendelkezik, hogy főszabály szerint nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak azon kifizetett jogdíj, vagy kamat összege, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak, vagy ott fekvő telephelyeknek fizetnek ki, amelyek illetékessége „adózási szempontból nem együttműködő államban” található, vagy olyan államban, amelyekben nincs társasági adó, vagy annak mértéke nem éri el a magyarországi mértéket. Az adózási szempontból nem együttműködő államok körét miniszteri rendelet határozza meg. A változás indoka, hogy a jogalkotó azt feltételezi, hogy a fenti országokban lévő adóalanyok és telephelyek részére fizetett jogdíj és kamat fő célja adóelőny elérése. Amennyiben a jogdíjat vagy kamatot fizető belföldi adóalany valós gazdasági, kereskedelmi előny érdekében fizeti a fenti jogdíjat, kamatot, akkor ezen valós indokot neki kell bizonyítani, az éves adóbevallás határidejéig adott információszolgáltatással. Ebben az esetben a fizetett kamat és jogdíj a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül.

Kapcsolt vállalkozás definíció pontosítása  

A Tao tv. bizonyos esetekben úgy rendelkezik, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony már akkor is létrejön, ha az adózó és egy más személy viszonyában közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedés, tőkerészesedés, vagy nyereségrészesedés áll fenn. Ez a 25 százalékos részarány jellemzően ellenőrzött külföldi társaság, adózási szempontból különálló adózó, vagy tőkekivonást végrehajtó adózó esetében teremt kapcsolt viszonyt. A tervezet szerint ez a 25 százalékos részarányra vonatkozó feltétel már nem csak az „adózó és más személy” vonatkozásában fog kapcsolt viszonyt létrehozni, hanem azon harmadik személy viszonylatában is, amely „az adózóban és más személyben jogosult” közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedésre, tőkerészesedésre, nyereségrészesedésre.

Ellenőrzött külföldi társaság

A jelenleg hatályos jogszabály szerint a nem ellenőrzött külföldi társaságok tekintetében az adómentes vagy nem adóköteles telephelyekre vonatkozó szabályok az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak vonatkozásában érvényesülnek, ha az illető állammal Magyarországnak az adómentességre vonatkozó egyezménye van. A módosítás értelmében ez a szabályozás egyszerűsödik, és mostantól bármely olyan külföldi személy esetében alkalmazható, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Ezzel a változással a jogszabály kevésbé függ az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményektől, és általánosabb alapelv szerint határozza meg az adómentesség vagy adókötelesség körét.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása

A jövőben a munkáltató által fizetett, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján meghatározott közteher szociális hozzájárulási adónak minősülne.

Szociális hozzájárulási adó

A törvénymódosítási javaslat alapján a külföldinek minősülő személynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a járulékalapot képező olyan jövedelme után, amely után nem merül fel járulékfizetési kötelezettség, kivéve az olyan jövedelem, amelynek kifizetése olyan időszakra történik, amelyben biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés időpontjától.

Kiegészül a másik államban biztosított személyek jövedelmét adó alól mentesítő paragrafus azzal, hogy adót kell fizetni az olyan jövedelem után, amelynek kifizetése olyan időszakra történik, amelyben biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés időpontjától.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény módosítása

Kiegészül a járulékalapot képező jövedelem a tevékenység ellenértékeként harmadik ország állampolgára, vagy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott országlistában szereplő állam állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett jövedelemmel.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény módosítása

Kiegészül a törvény azzal, hogy a háztartási munkára foglalkoztatott személy nem minősül társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak.

Árrés adózás

A belföldön letelepedett viszonteladó használhat árrésadózást akkor is, ha a műalkotást egy viszonteladónak nem minősülő adóalanytól szerzi be közvetlenül. Ennek feltétele, hogy az érintett műalkotás, gyűjteménydarab, vagy régiség viszonteladó részére történő értékesítésére vagy viszonteladó általi importjára a normál adómérték legyen alkalmazandó.

Online rendezvények teljesítési helye

Az adóalanyok részére rendezvényre történő belépést biztosító szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az adott rendezvényt ténylegesen megrendezik. A törvénymódosítás alapján pontosításra kerül sor:  a törvényjavaslat alapján az online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével elérhető rendezvények (online rendezvények) esetében a teljesítés helye, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

2025-től más lesz a nyugta

Jogharmonizációs céllal módosulnak az alanyi adómentességre, valamint az egyes, távolról is elérhető szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok. Mint arról már lapunk is beszámolt – összhangban a 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelvvel – nem adóalany igénybe vevő esetében, ha az eseményen, rendezvényen történő részvétel távolról, online hozzáféréssel történik, a teljesítési helyre az igénybe vevő nem adóalany letelepedési helyét, lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét rendeli alkalmazni.

Ezen túl a törvényjavaslat egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5%-os kedvezményes áfa mérték alkalmazását írja elő.

A törvényjavaslat az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta és eÁfa projektek törvényi szintű szabályozását tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”.

A törvényjavaslat így meghatározza a nyugta kötelező adattartalmát 2025. január 1-jétől, mely bővebb, mint a nyugta jelenlegi adattartalma. Ennek értelmében a kötelező adat része lesz az értékesített termékre, nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adat (pl. termék neve, globális kereskedelmi áruazonosító száma, mennyisége, a szolgáltatás neve, mennyisége); amennyiben az ellenérték bruttó összegben van meghatározva, akkor a felülről számított adómérték; adómentesség esetén az arra történő utalás; továbbá használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén a különbözet szerinti szabályozásra történő utalás. E-nyugtának nem minősülő nyugta esetében a nyugta kötelező adattartalma változatlan marad. Továbbá átmeneti szabály értelmében 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése az e-nyugtán sem – olvasható az indokolásban.

Egyszerűbb lesz az egyéni vállalkozók adózása 2025-től

Az egyéni vállalkozók „kvázi társaságként” való adóztatása megszűnik, és egy jelentősen egyszerűbb költségelszámolási módszerre épülő rendszer kerül bevezetésre – olvasható a javaslat általános indokolásában.

A vállalkozói jövedelemadózás szabályainak átalakítása keretében megszűnnek a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények (foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény), a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozások adókedvezménye is, valamint a vállalkozói kivét fogalma is.

A bonyolult értékcsökkenési szabályok helyett a kizárólag a vállalkozói tevékenységhez használt tárgyi eszközök tekintetében egy összegben, az üzembe helyezés évében lenne lehetőség az eszköz beszerzési árának elszámolására. Az egyösszegű leírás miatt keletkező esetleges negatív adóalap a veszteségelhatárolás szabályai szerint a következő 5 évben keletkező vállalkozói jövedelemmel szemben elszámolható. A nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszközöknél megmarad az átalány- értékcsökkenés a bevétel 1 százalékáig, viszont a nyilvántartási érték 50 százalékára vonatkozó korlát megszűnik. A saját szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolhatósága ugyan megszűnne, viszont a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja így a jövedelem 89 százaléka lenne – olvasható az indokolásban.

A törvényjavaslat szerint az ingatlan-bérbeadási, illetve a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétellel szemben a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz tekintetében évi 2 százalékos mértékű értékcsökkenési leírás számolható el. Az ezen tárgyi eszközhöz kapcsolódó felújítási költség is elszámolható marad, viszont megszűnik az a lehetőség, hogy a felújítás költsége beépüljön az értékcsökkenési leírás alapjába. Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a magánszálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély a tevékenységéhez használt épület, épületrész esetében évi 2 százalékos mértékű értékcsökkenést számolhat el a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig.

A törvényjavaslat rendelkezne arról is, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónak elegendő a bevételeiről nyilvántartást vezetnie, nem szükséges naplófőkönyvet, pénztárkönyvet vezetnie.

Szintén az szja-törvény módosításait taglaló részben szerepel, hogy az indokolás szerint „a tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében” a javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket – vagyis adómentes lesz a lottóötös.

Járulékfizetés: sokkal egyszerűbb lesz az egyéni vállalkozóknak 2025-től

A törvényjavaslat alapján jelentősen egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetésének szabályai. A kormány kezdeményezi, hogy a társadalombiztosítási járulékot a főfoglalkozású egyéni vállalkozók csak a minimálbérig fizessék, a másodfoglalkozású (mellékállású) egyéni vállalkozók pedig a minimálbér 30 százaléka után teljesítik járulékfizetési kötelezettségüket. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a magasabb ellátási alap (pl.: táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében lehetőségük nyílna magasabb járulékalap választására – olvasható az általános indokolásban.

Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terhei jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja meg fog egyezni a személyi jövedelemadó előleg alapjával.

Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is megszűnik, és egységesen minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak havonta a minimálbér után legalább meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.

Év közben negyedévente kell az adóelőleget megállapítani és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni, azonban a negyedéves bevallási kötelezettség megszűnik. Az adót az adóhatóság által kiajánlott bevallási tervezet felhasználásával vagy a vállalkozó által elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell majd évente bevallani és ott kell elszámolni a negyedévente fizetett adóelőleg és az éves adókötelezettség esetleges különbözetével. A különbözetet a bevallási határidőig, azaz a tárgyévet követő év május 20-áig kell megfizetni. A fenti szabályok költségelszámolási módtól függetlenül egységesen vonatkoznak az átalányadózó és a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozóra is – áll a részletes indokolásban.

A törvényjavaslat ezen túl a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt vezet be 2024. január 1-jétől. „Az adókedvezmény a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozókat illeti meg, melyet a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben vehetnek igénybe” – olvasható a részletes indokolásban.