A1 igazolás

A1 Igazolás – Kiküldetés és Párhuzamos tevékenység igazolása az EGT területén belül

Az uniós szabályok alapján a több tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított.

A több tagállamban tevékenységet folytató személy (a továbbiakban: párhuzamos tevékenység) társadalombiztosítására vonatkozó szabályokat

• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet),
• valamint a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 89-95.-a tartalmazza.

A1 Igazolás

1. egyrészt igazolja a kiküldetés esetén, hogy a kiküldöttre meddig alkalmazható a kiküldő ország tb szabálya,

2. továbbá igazolja több tagállamban párhuzamosan folytatott keresőtevékenység esetén, hogy melyik tagállam jogát kell alkalmazni.

1. A1 Igazolás – KIKÜLDETÉS

Amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik EU tagállam területére munkavégzés céljából küldi ki, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő tagállam jogszabályai szerint marad biztosított. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött személyt úgy kell tekinteni, mintha kiküldetésének ideje alatt továbbra is a kiküldő államban foglalkoztatnák. Az uniós szabályok alapján a kiküldetés időtartama 24 hónap lehet. 

Ez esetben a kiküldő munkáltató megigényli az A1-es igazolást. Az igazolással a munkavállaló igazolhatja, hogy biztosított a kiküldő országban és ezzel egyidejűleg a kiküldetés helye szerinti országban biztosítási kötelezettsége nincsen.

Az A1-es jelű igazolást a kiküldő foglalkoztató igényelheti meg az „Igénylőlap kiküldetési igazoláshoz” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. Ezt az igénylőlapot tölti ki

• a foglalkoztató
• a munkavállaló,
• a társas vállalkozó kiküldetése, illetve ideiglenes külföldi munkavégzése esetén,
• továbbá az egyéni vállalkozó,
• illetve az őstermelő ideiglenes külföldi tevékenység folytatása kapcsán.

Az igénylőlapot a foglalkoztató székhelye szerint illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez kell benyújtani. Az igénylőlap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról (www.oep.hu) letölthető.

Milyen adatokat kell szolgáltatni kiküldetés esetén?

A kiküldetés kapcsán alkalmazandó jog meghatározása érdekében a foglalkoztató az igénylapon a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének az alábbi adatokat szolgáltatja:

• munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
• a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
• a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
• a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
• a kiküldetés tervezett időtartama.
• Továbbá a munkáltató nyilatkozik arról, hogy
• a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt,
• a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
• a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
• a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
• a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
• a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal
  • a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról
  • és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet,
  • valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint
  • azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
• Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet* folytat, és
• belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.

* Jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli:

• a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,
• egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.

Magyar jog

Magyarországról történő kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó, ha a kiküldő munkáltató Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat. Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha:

• a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri a 25 százalékot, vagy
• külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot vagy
• az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot.

A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató

• legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
• a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.

Ezen feltételek hiányában a magyar jog alkalmazandó akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető. Így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez.

Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni akkor, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.

Nem állapítható meg magyar jog

Kiküldetés esetén nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha

• a foglalkoztató
  • a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság, vagy
  • a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el,
  • a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest – a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint – más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
  • a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat, vagy
• a munkavállaló
  • nem rendelkezik a kiküldetés kezdőnapját megelőzően legalább 30 napi biztosítással,
  • munkaviszonyának létesítésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
  • korábban ugyanabban az államban volt – a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben – a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy
  • kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.

Az illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve a kiküldő foglalkoztató A1 jelű igazolás kiadására irányuló kérelmét elbírálja. Amennyiben a kérelemnek helyt ad, kiadja az A1-es igazolást, ugyanakkor a kérelem elutasítása esetén határozatot hoz, mellyel szemben jogorvoslatnak van helye.

Az A1-es igazolás visszavonásra kerül, ha a kiküldetés körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt:

• a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy
• a biztosítási kötelezettség már nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy
• az igazolás hatályát érinti (pl. a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik).

2. A1 Igazolás – TÖBB TAGÁLLAMBAN EGYIDEJŰLEG FOLYTATOTT KERESŐTEVÉKENYSÉG

883/2004/EK rendelet alapján több tagállamban egyidejűleg tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Igaz ez a szabály a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra is.

Azt, hogy melyik tagállam jogát kell alkalmazni, azt az A1-es nyomtatvány igazolja. Az A1-es igazolás az „Igénylőlap biztosítási igazoláshoz Magyarországon és egy másik államban párhuzamosan folytatott kereső tevékenység esetén” elnevezésű nyomtatványon igényelhető a magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél. Az igénylőlap az OEP honlapjáról letölthető.

A lakóhely szerinti tagállam jogát kell alkalmazni az alábbi esetekben:

A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik:

• ha a személy a tevékenységének jelentős részét (munkaideje illetve munkabére eléri az összes munkaidő, illetve munkabér 25 százalékát) a lakóhelye szerinti tagállamban végzi, vagy
• ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye különböző tagállamokban található és ezen tagállamok közül egyik sem a lakóhely szerinti tagállam.

Ha az önálló vállalkozó több tagállamban folytat tevékenységet, akkor a lakóhely szerinti tagállam jogszabályait kell alkalmazni, ha az önálló vállalkozó tevékenységének jelentős részét a lakóhelye szerinti tagállam végzi. Jelentős rész: a keresőtevékenység ideje, a szolgáltatás mennyisége, a bevétel, a forgalom minimum 25%-ot ér el.

A munkáltató székhelye szerinti tagállam jogának alkalmazása:

A magyar jog, mint a munkáltató székhelye szerinti tagállam joga abban az esetben alkalmazandó, ha a lakóhely szerinti tagállamban nem áll fenn jelentős tevékenység. Ebben az esetben az alábbiak szerint alakul az alkalmazandó jog:

• ha a munkavállalót egy magyarországi székhelyű munkáltató foglalkoztatja, akkor ezen munkáltató székhelye szerinti tagállam joga;
• ha a munkavállalót több vállalkozás foglalkoztatja és ezek székhelye Magyarországon található;
• ha a munkáltató vállalkozások székhelye több tagállamban található, amelyek közül az egyik a lakóhely szerinti tagállam, akkor a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam joga alkalmazandó, amennyiben ez a magyar jog.

Milyen adatokat kell szolgáltatni párhuzamos keresőtevékenység esetén?

Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint

– a lakóhelye,

– tartózkodási helye

– vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének az alábbi adatokat szolgáltatja:

• természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
• a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
• a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozás
  • a NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám
  • vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód,
    • amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére,
    • illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
• ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
• ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.

A fenti adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést. Az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.

Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint

– a lakóhelye,

– tartózkodási helye

– vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének az alábbi adatokat szolgáltatja:

• természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
• a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása
  • NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti
  • és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód,
  • amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
• annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
• a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.

Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt:

– ha e tevékenységéhez hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb, mint 60 napig folytatott.

A1 Igazolás Időtartama

A két vagy több tagállamban párhuzamosan (egyszerre vagy váltakozva) tevékenységet folytató személy magyarországi biztosítási kötelezettség esetén addig marad a magyar társadalombiztosítási szabályok hatálya alatt, amíg párhuzamos tevékenységét változatlan körülmények között folytatja.

A1 Igazolás Igazolása

A magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű igazolást legfeljebb egyszerre 24 hónapos érvényességgel adja ki. Azonban kérelemre ismételten hosszabbítható a körülmények megváltozásáig vagy a tevékenység végéig.

Munkaviszony az egyik és önálló tevékenység a másik államban

Amennyiben egy adott személy az egyik tagállamban munkaviszony keretében végez munkát, egy másik tagállamban önálló tevékenységet folytat, a biztosítási kötelezettsége mindig a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn. Ez nem függ a két tevékenység egymáshoz viszonyított arányától. Amennyiben a munkaviszony alapján a munkavégzés egyszerre több tagállamban is fennáll, a párhuzamos munkavégzésre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A magyar jogszabályok értelmében munkavállalónak minősül:

• a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
• a társas vállalkozó, és
• a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.

Az egészségbiztosítási szerv a foglalkoztató kérelmét a kérelem benyújtását követően

– sommás eljárásban 8 napon belül,

– teljes eljárásban 60 napon belül bírálja el.

Amennyiben a kérelemnek helyt ad, A1 jelű nyomtatványt ad ki. Az alkalmazandó jogról szóló A1 jelű nyomtatvány hatósági bizonyítványnak számít. A kérelem elutasítása esetén határozatot hoz, mellyel szemben jogsérelemre történő hivatkozással közigazgatási per kezdeményezhető.

Biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása

Az Európai Unió területén kereső tevékenységet végző EU-állampolgár nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamely tagállam szabályai szerint ne legyen (kötelezően vagy önkéntesen) biztosított. Ennek érdekében a biztosítási kötelezettséget a tevékenység kezdő napjától meg kell határozni, abban az esetben is, ha a tevékenység körülményeiből a biztosítási kötelezettség nem egyértelmű:

• amennyiben az adott személy tevékenységét csak egy tagállam területén végzi, annak szabályai szerint válik biztosítottá.
• amennyiben az adott személy tevékenységét több tagállam területén végzi, ideiglenes jelleggel abban a tagállamban kell megállapítani a biztosítási kötelezettséget, amelyikben ezt az érintett személy kéri.
• az érintett személy kifejezett kérelme hiányában a biztosítási kötelezettséget ideiglenes jelleggel a lakóhelye szerinti államban kell megállapítani.

A magyar szabályok szerinti biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása esetén a foglalkoztatás helye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv A1 jelű nyomtatványt ad ki. Az igazolás 6 hónapig érvényes. Amelyen feltünteti, hogy a biztosítási kötelezettség megállapítása ideiglenes jellegű. Az egészségbiztosítási szerv az A1 jelű nyomtatvány egy példányát megküldi azon tagállam intézményének, amelynek területén a biztosított szintén végez kereső tevékenységet. Amennyiben a másik tagállam szerve az ideiglenes döntés kézhezvételtől számított 2 hónapon belül kifogással nem él, a biztosítási kötelezettség meghatározása véglegessé válik.

Amennyiben egy másik tagállam intézményével vita alakul ki a biztosítási kötelezettség meghatározásáról, az érintett intézmények egyeztetést folytatnak.

Amennyiben a felek az egyeztetés során megállapítják, hogy a másik tagállam joga alkalmazandó, a biztosítási kötelezettség megállapítsa a tevékenység kezdőnapjáig visszamenőleges hatályú.

A1 Igazolás – Kivétel megállapítása

A koordinációs rendeletekben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK, 1139 Budapest, Váci út 73/A) -tól kérheti

• a munkáltató,
• a munkavállaló,
• valamint az önálló vállalkozó is.

A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha a kivétel megállapítása hiányában olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel szabály alkalmazását.

A munkáltató kérelmét

• a honlapról,
• innen letölthető igénylőlapon,
• vagy eMagyarország: Igénylőlap biztosítási igazoláshoz Magyarországon és egy másik államban párhuzamosan folytatott kereső tevékenység esetén nyújtja be.

És azzal egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.

Az NEAK, amennyiben a kérelmet támogatja, javaslatot tesz eseti kivétel-megállapításra a másik érintett tagállam erre kijelölt szervének. A másik tagállam hozzájárulása esetén az A1 jelű igazolást az NEAK adja ki a tevékenység időtartamára. Az igazolás legfeljebb 5 évig érvényes.

Jogszabályi alap:

883/2004/EK rendelet

1997. évi LXXX. törvény

195/1997. (XI.5.) kormányrendelet

Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődésed, és nem szeretnél az interneten további felesleges időt tölteni kérdéseid megválaszolására, fordulj hozzánk bizalommal, hogy segíthessünk a nemzetközi adótanácsadás-ban.

Biztos vagy benne, hogy minden adózási kérdésre magabiztosan tudsz válaszolni?

A folyamatosan változó jogszabályok és adózási szabályok világában nehéz mindig naprakész maradni. De miért kockáztatnál, ha van egy egyszerű megoldás? Hamarosan elindítjuk előfizetéses szolgáltatásunkat, amelynek keretében szakértőink legfrissebb esettanulmányait kapod meg. Ezek segítségével gyorsan és pontosan tudsz majd válaszolni ügyfeleid adózási kérdéseire, és mindig magabiztos döntéseket hozhatsz. Képzeld el, milyen megnyugtató érzés lesz, amikor a legbonyolultabb adózási kérdések sem fognak gondot okozni, mert a megfelelő tudás a rendelkezésedre áll.

Ne hagyd, hogy lemaradj! Iratkozz fel most hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj az induló előfizetésünkről, és biztosítsd magadnak azt a tudást, amivel kiemelkedhetsz a versenytársaid közül.

Most van itt az idő, hogy te légy a szakmád mestere! Feliratkozóink azonnali előnyt élveznek majd a legfrissebb információkhoz való hozzáféréshez. Ne várj, cselekedj most!