Mi minősül személyi jellegű kifizetésnek a Kisvállalati adó alapjának meghatározásakor?
- Főoldal
- -
- Tudástár
Békési Gabriella
Számviteli szakértő • Mérlegképes könyvelő• Adótanácsadó• Okleveles Forgalmiadó-szakértő• Okleveles Jövedelemadó-szakértő• Minősített Nemzetközi Adószakértő
Kategóriák
Legfrissebb cikkek
Címkék
Mi minősül személyi jellegű kifizetésnek a Kisvállalati adó alapjának meghatározásakor?
Személyi jellegű kifizetések (minimum–adóalap)
A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimum–adóalap).
Nem képezi az adó alapját a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.
Személyi jellegű kifizetésnek az a személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben.
A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.
A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum–adóalap részeként) magában foglalja a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatásokat és a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.
Járulékalapot képező jövedelem a hatályos szabályok szerint:
• az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg–alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
• a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
• a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,
• a felszolgálási díj,
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
Az előzőektől eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg–megállapítási kötelezettség nem keletkezik,
– az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állókról közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy
– a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbért vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állókról közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet.
CÍMKÉK:
Hírlevél-feliratkozás
Iratkozz fel hírlevelünkre, és legyél az elsők között, akik értesülnek új tartalmainkról!
Felratkozásal elfogadod az Adatlezelési tájékoztatónkat.
HAMAROSAN INDUL!
Adó Magyarázatok & Esettanulmányok Platformunk
ahol adónemenként vizsgálunk meg komplex eseteket és aktuális kérdéseket. Ha szeretnél naprakész lenni a legfrissebb adózási tippekkel, trükkökkel és esettanulmányokkal, most itt az idő, hogy csatlakozz!