Családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak és a megosztás szabályai
A családi kedvezmény rendszere nemcsak azt határozza meg, hogy mekkora kedvezmény érvényesíthető, hanem azt is, hogy ki jogosult rá, hogyan osztható meg, és milyen különleges szabályok és kivételek vonatkoznak rá. Az alábbiakban átfogó áttekintést adunk a témáról.
Ki jogosult családi kedvezmény érvényesítésére?
Az alábbi személyek jogosultak a családi kedvezmény igénybevételére kedvezményezett eltartottak után:
- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,
- aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
- a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs,
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó,
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozó.
A családi kedvezmény megosztásának szabályai
A családi kedvezmény egyszeresen vehető igénybe, de az alábbi esetekben megosztható:
- A jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal vagy élettárssal közös nyilatkozat alapján.
- Ha a szülők elváltak, de közösen nevelik a gyermekeket, és 50-50%-ban jogosultak családi pótlékra, akkor ugyanarra a gyermekre mindkét fél 50%-os arányban érvényesítheti a kedvezményt.
- A megosztás akár egyedi százalékos megoszlásban is lehetséges.
Korlátozás:
Azon hónapokra, amikor valaki egyedülállóként veszi igénybe a családi pótlékot, a családi kedvezmény nem osztható meg, kivéve, ha az egyedülálló a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján minősül annak (pl. egyetemista és jövedelemmel nem rendelkezik).
Gyakorlati példa megosztásra
Példa: Egy házaspárnak 3 gyermeke van, közülük az egyik gyermek előző házasságból származik, és őt 50-50%-ban neveli az édesanya és az édesapa.
- Apukánál 1 kedvezményezett eltartott szerepel (a közösen nevelt gyermek), így ő 33.335 Ft családi kedvezményt érvényesíthet havonta.
- Anyukánál 3 eltartott van, közülük 1-re 50%-os kedvezmény jár:
- 2 × 220.000 Ft = 440.000 Ft,
- 1 × 110.000 Ft (az 50%-os gyermek),
- összesen 550.000 Ft adóalap-kedvezményre jogosult.
Ebben az esetben a kedvezményt más módon nem lehet megosztani.
Egyedülálló szülők kivételes esetei
A Cst. 12. § (3) bekezdése szerint egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, akinek házastársa vagy élettársa:
- tanuló és nincs jövedelme,
- fogyatékossági vagy vakok járadékában részesül,
- megváltozott munkaképességű és nincs más jövedelme,
- nyugellátásban részesül, de összege nem haladja meg a minimális öregségi nyugdíjat, és nincs más jövedelme,
- betöltötte a nyugdíj korhatárt és nincs jövedelme.
Járulékkedvezmény lehetősége
Ha a magánszemély nem tudja teljes mértékben érvényesíteni a családi adókedvezményt, az igénybe nem vett rész 15%-át járulékkedvezményként lehet hasznosítani.
- 2024. január 1-től: 3%, 4% és 10%-os járulékból lehetett levonni
-
- július 1-től: teljes 18,5% TB járulékból levonható
Példa: Egy 4 gyermekes anyuka teljes adómentességet élvez. Az adóalap-kedvezmény bőségesebb, mint a fizetendő adó, így a fennmaradó összeg után járulékkedvezményt érvényesíthet.
Külföldi magánszemélyek jogosultsága
Külföldi személyek is jogosultak lehetnek, amennyiben:
- Magyarországról származó összevonandó jövedelmük van,
- megfelelő nyilatkozatot tesznek a kifizető felé,
- gyermekeik után sem ők, sem más nem érvényesít kedvezményt,
- rendelkeznek magyar adóazonosító jellel.
Kedvezmény érvényesítése
- Adóelőleg levonásakor: a munkáltató vagy kifizető felé tett nyilatkozat alapján.
- Adóbevallásban év végén: a valós helyzet szerint korrigálható, eltérhet az év közbeni igénybevételtől.
Fontos: Ha valaki helytelen nyilatkozat miatt év végén 10.000 Ft-nál nagyobb adókülönbséget okoz, 12%-os büntetőkamatot kell fizetnie, kivéve, ha az év közbeni nyilatkozat jogszerű volt.
Kapcsolódó cikkek:
Családi adókedvezmény 2024-2025 – Mértéke, feltételei, jogosultak és gyakori hibák
