Külföldi Távmunka

Külföldi Távmunka – Home-office adózása

A távmunka előtérbe kerülésével egyre több munkavállaló szeretné külföldről végezni a munkáját, különösen akkor, amikor családtagjai vagy barátai külföldön élnek. Manapság jellemző úti cél Dánia, Spanyolország és egyéb mediterrán térség. Ilyen költözésnél, illetőség váltásnál azonban nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató is komoly adózási és jogi kérdésekkel szembesülhet. A legfontosabb kérdés, hogy hogyan érinti a külföldön végzett munka a munkavállaló adókötelezettségeit, és hogy ki viseli a kockázatot, amikor a munkavállaló külföldről dolgozik.

A Munka Törvénykönyve alapján a távmunkavégzés azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, gyakran csak informatikai eszközök segítségével végzi a munkáját. A távmunka szabályai az utóbbi években rugalmasabbá váltak, és nem ritka, hogy a munkáltató nem köt írásbeli megállapodást a home-office-ról. Így előfordulhat, hogy a munkáltató nincs is tisztában azzal, hogy a munkavállaló külföldről végzi a munkát. Ez azonban veszélyeket rejt magában.

Természetesen az az ideális megoldás, hogy ha a munkáltatóval történt előzetes egyeztetéssel és beleegyezésével, a munkaszerződés módosításával jön létre a külföldről végzett Távmunka. Ebben az esetben a feleknek van idejük utánanézni az adott országra és jövedelemtípusra vonatkozó szabályoknak, a kettős adóztatást elkerülő egyezményeknek. A megfelelő szabályok alkalmazásával el tudják kerülni a nem megfelelő bejelentésből, a bejelentés elmaradásából, az adófizetés elmulasztásából adódó esetleges bírságokat, büntetéseket.

Mi történik, ha a munkáltató később értesül a külföldi távmunka végzésről?

Amennyiben a munkavállaló rendszeresen dolgozik külföldön, és ezt a munkáltató később tudja meg, több kérdés merül fel. A munkáltatónak visszamenőlegesen fel kell mérnie, hogy a külföldön végzett munka befolyásolja-e a munkavállaló adókötelezettségeit. Ez az alábbi helyzetekben válhat nyilvánvalóvá:

• A munkavállaló külföldi tartózkodásáról a fogadó ország idegenrendészeti szabályai, vagy az ottani regisztrációs folyamatok révén.
• Egészségügyi ellátás, például nem várt megbetegedés vagy baleset miatti igénybevétel esetén.
• Külföldi hatóságok megkeresésére válaszolva, vagy a közösségi médiából származó információk alapján.

Amennyiben kiderül, hogy a munkavállaló huzamosabb időn keresztül külföldön dolgozott, a munkáltatónak fel kell mérnie, hogy a külföldi munkavégzés hatással van-e az adókötelezettségére, ami azt is eredményezheti, hogy a munkáltató szociális hozzájárulási adót és egyéb járulékokat is visszamenőlegesen módosít.

Kettős adózás és a külföldi illetőség kérdése

Magyarországon a személyi jövedelemadó mértéke 15%. Az szja kapcsán nincs általános, több országra kiterjedő rendelet, mindig az érintett államok közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szabályai az irányadóak.

Amikor a munkavállaló külföldön dolgozik, az első fontos lépés tisztázni, hogy melyik ország jogosult az adóztatásra. Magyarország több mint 80 országgal kötött kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményeket, amelyek meghatározzák, hogy különböző jövedelmek esetén melyik országban kell az adót megfizetni. A kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmények az illetőségtől függően befolyásolják a magánszemélyek és vállalkozások adókötelezettségeit.

Magyar állampolgár esetében, ha a munkavállaló az adott országban is illetőséggel bír, és ha a külföldi munkavégzés 183 napot meghaladja, az adókötelezettség átkerülhet a munkavégzés helyére. Az illetőség változása, például ha a munkavállaló állandó lakóhelyet létesít külföldön, szintén módosíthatja az adózási szabályokat.

Társadalombiztosítás

Az Európai Gazdasági Térségben a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat egységesen szabályozzák, és az Európai Parlament és Tanács szociális rendszerek koordinálásáról szóló rendelete alapján egy magánszemély kizárólag egy ország szociális biztonsági rendszeréhez tartozhat.

Magyarországon a munkavállalótól levont társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, míg a munkáltató által a bruttó bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 13%. De az EU országaiban társadalombiztosítási kötelezettségek megváltozhatnak, és a munkavállalók a munkavégzés helyének országában lesznek biztosítottak, ha jellemzően abban a tagországban dolgoznak.

Fontos, hogy a munkáltató tisztában legyen a külföldi jogszabályokkal, és szükség esetén önellenőrzést végezzen a levont adók és járulékok módosítása érdekében. Ha a munkavállaló külföldön dolgozik, és a külföldi tartózkodás meghaladja a 183 napot, vagy a munkavállaló illetősége megváltozik, a munkáltatónak visszamenőlegesen kell elvégeznie az önellenőrzést, és szükség esetén ki kell fizetnie a külföldi adókat is.

Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődésed, és nem szeretnél az interneten további felesleges időt tölteni kérdéseid megválaszolására, fordulj hozzánk bizalommal! Segítünk a nemzetközi adótanácsadás-ban!