Alanyi adómentesség változása 2025

A kisvállalkozások határon átnyúló adómentességének új szabályai 2025-től

Az új szabályozás célja és háttere

2025. január 1-jétől jelentős változások lépnek életbe az Unióban a kisvállalkozások áfa-mentességi szabályozásában. Az előírt Héa-irányelv módosítása alapján kötelesek lehetővé tenni, hogy a
másodlagos székhellyel rendelkezők, de helyben nem letelepedett adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentességgel. Az új rendelkezések célja, hogy egyszerűsítsék az adózási adminisztrációt a
határon átnyúló tevékenységet végző kisvállalkozások számára, és megteremtsék az egységes szabályozási keretet.

Az alanyi adómentesség (special schema for small companies, SME-rendszer**) eddig csak abban az országban volt elérhető, ahol a vállalkozás gazdasági célból letelepedett. Az új szabályok lehetővé
teszik, hogy egy vállalkozás a letelepedés helyétől eltérően választhassa az alanyi adómentességet, bizonyos feltételek teljesülése mellett.

Alanyi adómentesség változásának főbb elemei

Az Áfa törvény lehetőséget biztosít arra, hogy belföldi székhelyű vállalkozások alanyi adómentességet válasszanak az Európai Unió más tagállamaiban. Ezen országokban is érvényben van a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás. Ez a szabályozás a Héa-irányelv 284. cikkével összhangban olyan adómentességet nyújt, amely az adott ország által meghatározott árbevételi értékhatárig alkalmazható.

Fontos, hogy az alanyi adómentesség székhelyétől eltérő tagállamban történő alkalmazásának nem feltétele, hogy az adóalany belföldön adómentességet válasszon.

Ki jogosult a határon átnyúló alanyi adómentességre?

A jogszabály szerint a gazdasági tevékenységet végző vállalkozások székhelyét – azaz a központi ügyvezetés helye – kell alapul venni az adómentesség igénylésénél. A székhely meghatározása során figyelembe kell venni a vállalkozás irányításának helyszínét, a létesítő okiratban szereplő címet, valamint az ügyvezető testület üléseinek helyét. Egy egyszerű postai cím nem fogadható el az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyeként.
Ha a vállalkozás csak állandó telephellyel rendelkezik Magyarországon, akkor az alanyi adómentességet kizárólag a határon átnyúló szabályok alapján választhatja, feltéve, hogy székhelye az EU más tagállamában található.

Az árbevételi korlátok és számításuk

A határon átnyúló adómentesség feltétele, hogy a vállalkozás éves uniós árbevétele ne haladja meg a 100 000 eurót, és az érintett tagországokban az ott érvényes helyi értékhatárt. Az új árbevétel magában foglalja a vállalkozás összes tevékenységének nettó árbevételét, míg a tagországi árbevétel csak az adott tagállamban végzett tranzakciókra vonatkozik.

Magyarországon az alanyi adómentesség határa jelenleg 18 millió forint,  a magasabb értékhatár 2025. január 1-jétől visszamenőleg alkalmazható, erről azonban legkésőbb 2025. február 28-ig kell nyilatkozni a NAV-nak.

Ha a vállalkozás uniós árbevétele átlépi a 100 000 eurós határt, akkor az adóalany nem alkalmazhatja a határon átnyúló adómentességet egyetlen tagállamban sem. Azaz ha az adóalany átlépi ugyan a 100 000 eurós uniós árbevételi értékhatárt, de nem lépi túl a belföldi alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió forintos értékhatárt a belföldön teljesített ügyleteivel, akkor az adóalany továbbra is jogosult belföldön az alanyi adómentesség alkalmazására.

Mely tranzakciók nem számítanak az árbevételbe?

Nem kell figyelembe venni az árbevétel kiszámításánál például a vállalkozás tárgyi eszközeinek értékesítését, a közérdekű vagy adómentes szolgáltatásokat, valamint bizonyos pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat. Csak 2025-től az új közlekedési eszközök Közösségen belüli adómentes értékesítése beleszámít az értékhatárba.

Az alanyi adómentesség igénylése és nyilvántartásba vétele

Az alanyi adómentességet választó vállalkozásnak előzetes nyilatkozatot kell benyújtania a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A NAV az előírások teljesülése esetén egyedi azonosítószámot állít ki, amely tartalmazza az „EX” utótagot. Ez az azonosító az egész EU-ban egységes az adómentesség alkalmazására.

A NAV és az érintett hatóságai közösen ellenőrzik, hogy a vállalkozás megfelel-e a feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy minden tagállam tekintetében elbírálásra kerül. Ez az előzetes vizsgálat 35 munkanapig tart.

Forrás: NAV

Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődésed, és olvasnál még hasonló tartalmakat adózási témában, tekintsd meg E-bookjainkat.