KIVA bevételi feltétel 2025-ben: mikor választható a kisvállalati adó?

KIVA bevételi feltétel

Cikkünk a bevételi korlátot járja körül részletesen. A jogalapot a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16. § (2) b) pontja adja.

1. Miért bevétel, és nem árbevétel a jogszabály szövegében?

A kisvállalati adó (KIVA) választására vonatkozó szabályozásban a jogalkotó szándékosan nem az „árbevétel” kifejezést alkalmazza. A 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2. § (3) bekezdése értelmében a bevétel fogalma ennél jóval szélesebb körű: magában foglal minden olyan hozamot, amelyet a számviteli szabályok alapján az eredménykimutatásban szerepeltetni kell.

Ennek megfelelően a bevétel körébe tartozik:

• a nettó árbevétel (termék- vagy szolgáltatásértékesítésből származó bevétel),

• az egyéb bevételek (ideértve például immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből származó nyereséget, vissza nem térítendő támogatásokat),

• valamint a pénzügyi műveletek bevételei (pl. kapott kamatok, árfolyamnyereség).

Ez a jogalkotói megközelítés biztosítja, hogy egy esetlegesen jelentős egyszeri bevétel – például ingatlanértékesítés vagy pénzügyi nyereség – ne torzítsa el a KIVA választásának lehetőségét. A törvényi értelmezés alapján tehát nem elegendő kizárólag a nettó árbevételt vizsgálni: a vállalkozás teljes bevételét kell figyelembe venni.

2. Az időarányosítás szabályai tört adóév esetén

Amennyiben a vállalkozás nem teljes adóévet zárt az adóévet megelőzően – például évközi alapítás vagy tevékenység-megkezdés esetén –, a bevételi korlátot időarányosan szükséges meghatározni.

Például: ha egy gazdasági társaság 2024. augusztus 1-jén alakult, és 2025. január 1-jével kíván belépni a KIVA hatálya alá, akkor a 2024. augusztus 1. és december 31. közötti időszakra kell figyelembe venni a bevételt. Ebben az esetben a bevételi korlát:
3 milliárd Ft × 5/12 = 1,25 milliárd Ft.

Ha a vállalkozás öt hónap alatt keletkezett teljes bevétele nem haladja meg ezt az összeget, a belépés feltétele teljesül. Ez az időarányosítás különösen előnyös lehet olyan induló vállalkozások esetén, amelyek még nem érték el teljes kapacitásukat, és így alacsonyabb bevétellel számolnak.

3. A kapcsolt vállalkozások bevételének figyelembevétele

A bevételi korlát megállapítása során nem kizárólag az adott vállalkozás adatait kell vizsgálni, hanem a vele kapcsolt vállalkozások bevételeit is össze kell számítani. A kapcsolt vállalkozás fogalmát a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján kell értelmezni. Ide tartoznak többek között az anyavállalatok, leányvállalatok, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek ugyanazon tulajdonosi kör érdekeltségi körébe tartoznak.

A bevételi korlát vizsgálatának lépései:

• az adott vállalkozás előző adóévi bevételét kell figyelembe venni,

• kapcsolt vállalkozás esetén azok legutóbbi, beszámolóval lezárt üzleti évének bevételeit kell hozzáadni,

• az így kapott összeg nem haladhatja meg a 3 milliárd forintot.

E szabály célja, hogy a KIVA választásának lehetősége valóban a kis- és középvállalkozások számára álljon nyitva, ne pedig nagyméretű cégcsoportok részére.

4. A bevételbe nem tartozó elemek

A számítás során külön kiemelendő, hogy az általános forgalmi adó (ÁFA) nem része a bevételnek. A vizsgálatot minden esetben nettó (ÁFA nélküli) alapon kell elvégezni.

5. Jogalkotói szándék: bővülhet-e a bevételi határ?

2025 első felében felmerült a kisvállalati adózás bevételi belépési korlátjának megemelése. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium nyilatkozatai alapján a 3 milliárd forintos határ a jövőben akár 6 milliárd forintra is nőhet, amely jelentős bővülést eredményezne a KIVA alkalmazási körében. Jelen cikk írásakor azonban e tervezet még nem került be jogszabályba, így a belépésre jogosító értékhatár továbbra is 3 milliárd forint.

6. Gyakorlati példa – 2025

Tegyük fel, hogy az A Kft. 2024. augusztus 1-jén alakult. Két kapcsolt vállalkozása, a B Kft. és a C Kft., korábban is működtek. A vállalkozások 2024-es (nettó) bevétele az alábbiak szerint alakul:

7. Mi a teendő, ha a bevételi korlátot túllépjük?

• Belépés előtt: ha az előző adóévi (vagy időarányosított) bevétel meghaladja a 3 milliárd Ft-ot, a KIVA választása nem jogszerű. Ebben az esetben érdemes megvárni egy rövidebb adóévet, például évközi indulást, amelyben a bevétel a csökkentett korlát alá kerülhet.

• KIVA-alanyiság alatt: a KIVA alanyiság megszűnik, ha a bevétel meghaladja a 6 milliárd Ft-ot. Ilyenkor a következő adóév első napjától ismét a társasági adó szabályait kell alkalmazni.

A KIVA választására vonatkozó bevételi korlát – bár magasnak tűnhet – számos olyan elemet is tartalmaz, amelyek nem feltétlenül jelennek meg az árbevételben. A kapcsolt vállalkozások adatai, az időarányosítás, illetve az egyszeri vagy pénzügyi bevételek beemelése jelentősen befolyásolhatja a korlát betarthatóságát.

A sikeres belépés érdekében elengedhetetlen:

• a fogalmak pontos értelmezése (bevétel ≠ árbevétel),

• a megfelelő adóévi beszámolók összehangolása,

• valamint a kapcsolt vállalkozások adataival való körültekintő gazdálkodás.

Amennyiben minden feltétel – beleértve a létszámot és a mérlegfőösszeget is – teljesül, a KIVA egyszerűsített és kedvezőbb adózási formát kínál a jogosult vállalkozások számára. A jogalkotói szándékot érdemes a jövőben is figyelemmel kísérni, mivel a bevételi határ esetleges emelése új lehetőségeket teremthet a belépésre.